Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)
1988 / 1. szám - Vállalatok szabadalmi információs tevékenységének elemzése reprezentatív felmérés alapján
28 Melléklet 1988/3 -Sz KV széles körű információfeldolgozás folyik, és ez magában foglal szabadalmi információt is. Figyelemre méltó, hogy a nagy gyógyszergyárak egymás között is bonyolítanak le információcserét, másrészt a rokonterületeken működő kisebb vállalatok és szövetkezetek számára is nyújtanak tájékozódási lehetőséget. Az információforrások egyik sajátos változata az OTH-IIK által nyújtott számítógépes szabadalmi témafigyelés, amely a szelektív témaszerinti információfeldolgozás egyik modern, bibliografikus adatokat szolgáltató formája. A vizsgálatba vont vállalatok közül ezt 64 (68,8 %) vette igénybe (5. táblázat), de itt meg kell jegyezni, hogy ez a magas arány annak a következménye, hogy a vállalatok egy részét éppen annak alapján választottuk ki, hogy ezt a szolgáltatást igénybe veszik — feltételeztük ugyanis, hogy ezek legalább bizonyos mértékű aktivitást fejtenek ki a szabadalmi információ területén. (Ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele az utóbbi években visszaesést mutat, és jelenleg országosan mintegy 100 vállalat veszi igénybe.) A témafigyelést sok olyan vállalat is előfizeti, amelyre egyébként a szabadalmi információ felhasználásának szerény színvonala jellemző (pl. gépipari vállalatok). Ez az igyekezetük éppen az információs munka hiányosságát hivatott ellensúlyozni, biztosítva legalább egyféle szisztematikus információval való ellátását. (Ennek főként a vidéki kisvállalatoknál van jelentősége.) A valós képhez az is hozzátartozik, hogy több vállalatnál a beérkező anyag nem kerül feldolgozásra — érdeklődés vagy szakértő hiányában. A számítógépes adatbázisokban az online szabadalomkutatás révén elérhető információ a korszerű információfeldolgozás típusát képviseli. A vizsgált vállalatok közül mindössze 8 (8,6 %) veszi igénybe rendszeresen az online kutatást, azok a vállalatok és intézetek, ill. központok, amelyekben a szabadalmi információs munka általánosságban is magas színvonalú. 76 vállalat (81,7 %) nem használja, sőt ezek többsége gyakorlatilag nem is ismerte az online kutatási formát. Az online kutatást használó vállalatok közül 7 saját terminállal is rendelkezett, a többi általában az OMIKK terminálját, ill. szolgáltatását veszi igénybe. A felhasználó vállalatok elégedettségüket fejezték ki az online kutatási módszerrel kapcsolatban. Az OTH Szabadalmi Információs Központja szolgáltatásainak igénybevétele A felmérések egyik célja és remélt haszna volt, hogy részletesebben megismerjük a vállalatok véleményét és tapasztalatát a SZIK szolgáltatásaival kapcsolatban. Az iparjogvédelmi oktatásban részesült előadók szükségszerűen főbb vonásaiban ismerik a SZIK tevékenységét. Sajnálatos azonban, hogy többségük ismeretanyaga, és annak gyakorlati értéke az idő előrahaladtával rohamosan csökkent, és minthogy — amint erről már szóltunk — sokan nem látogatják a Szabadalmi Tárat sem, kevés a közvetlen kapcsolatuk a jelenlegi információs gyakorlattal. Számos esetben csak a Szabadalmi Közlöny jelent kapcsolatot az OTH és a vállalat iparjogvédelmi munkája között. Az 1980-ban megjelent MSZ-16 001-80 sz. OTH Ágazati Szabvány az „Iparjogvédelmi kutatások és vizsgálatok" tárgyában, valamint az ehhez kapcsolódó 1. számú OTH módszertani füzet (OTH, 1984) a vállalati iparjogvédelmi, ill. szabadalmi információs munka hatékonyabbá tételét szolgálja azzal, hogy útmutatást ad a fontosabb szabadalomkutatási eljárások kivitelezéséhez. Ez a szabvány különösen a témában járatlan szakemberek számára hasznos segédeszköz. A gyakorlat azt mutatja, hogy az iparjogvédelmi előadóknak legfeljebb 10 %-a ismeri érdemben ezt a szabványt. Mindamellett arról is beszámoltak, hogy néhány vállalatnál felhasználták a saját kutatási módszertani gyakorlatuk kidolgozásához. Az OTH SZIK 1984-től „Módszertani füzetek" sorozatot jelentet meg, amely a Szabadalmi Tárban megtalálható fontosabb országok szabadalmi dokumentációs anyagának kutatásához ad segítséget. A sorozatnak eddig 16 száma jelent meg, és kétségkívül kedvező fogadtatásra talált az érdeklődők széles körében. A sorozat egyik leghasznosabb füzete a SZIK szolgáltatásait ismertető füzet (1986), amely a Szabadalmi Közlöny mellékleteként is megjelent, és így bizotsítottnak tekinthető, hogy az érdeklődők széles köre — minimálisan a mintegy 1700 megrendelő — kezéhez eljutott. Ezáltal remélhető, hogy tudatosulnak azok a kutatási, ill. szolgáltatási lehetőségek is, amelyekről eddig csak kevesen szereztek tudomást. Ide tartozik például a japán találmányok angol nyelvű kivonatait tartalmazó folyóirat (japán kiadvány), amelyről a megkérdezetteknek csak 15 %-a tudott, és még kevesebben (kb. 5 %) használták. A SZIK évek óta szervez díjtalan részvételű 4 órás tanfolyamot a Szabadalmi Tár, ill. a szabadalomkutatás módszertanának megismertetésére. Ezt a tevékenységet 93 vállalatból 16-tól volt résztvevő az előadásokon. (A tanfolyam eddig összesen mintegy 60 alkalommal került megrendezésre, és azon 180 vállalattól kb. 500 fő vett részt.) A Szabadalmi Tár szolgáltatásaival kapcsolatban néhány jogos kifogás is hangot kapott, ezekkel természetesen a SZIK illetékesei is tisztában vannak, sajnálatos módon a tárgyi-technikai feltételek a gondokat a jelenlegi szinten konzerválták. Nehézséget jelent többek között a Tár 3 külön épületben való elhelyezése, a xerox másolási kapacitás korlátozott volta, az itthon hozzá nem férhető szabadalmak lassú beszerezhetősége; hiányolható a modern feldolgozási és kutatási módszerek alkalmazása, stb. Miközben azonban a továbbfejlesztés szükségessége nem vitatható, azt is le kell szögezni, hogy a jelenlegi lehetőségek sincsenek kihasználva. Egyfelől tény, hogy a SZIK jelenlegi szolgáltatásai egészében már nem elégíthetik ki a hazai viszonyok között fejlettnek mondható vállalatok információs igényeit, és ezek a szervezetek saját erejükre támaszkodva is kell, hogy fejlesszék információs tevékenységüket. Másrészről azonban ez a megállapítás csak a vállalatok töredékére érvényes. A felmérésben szereplő vállalatok szabadalmi információs tevékenységének a színvonalát 0-tól 5-ig terjedő értékkel pontoztuk. (Id. 3. táblázat) A 93 vállalat közül csak 13 (14,0 %) kapott 4—5 pontos minősítést, ezek azok, amelyeknél kielégítő vagy magas színvonalú az információs tevékenység, és lényegében már — legalábbis részben — túlnőttek a SZIK szolgáltatásainak a keretein. A 2—3 pontos vállalatok többé-kevésbé élnek a hazai információszolgáltatási lehetőségekkel — 34 ilyen vállalat van (36,6 %) —, míg a vállalatok felénél 46 (49,5 %) nincs vagy csak minimális az információs tevékenység. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a vállalatoknak a számára a hazai információforrások kiaknázatlan lehetőséget jelentenek. A SZIK, ill. általában a hazai szabadalmi információ fejlesztésekor a különböző igényszinteket figyelembe kell venni, és kielégítésükre a tényleges helyzethez igazodó bejelentési koncepciókat kell kidolgozni.
