Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)

1988 / 2. szám - dr. Farkas Erzsébet: Az első és második indikáció szabadalmazhatósága az Európai Szabadalmi Egyezmény alapján és a magyar szabadalmi törvény adta lehetőségek. Első rész

24

Melléklet

1988/6 -SzKV

8. A második indikáció feltalálója elveszi az első indikáció feltalálójának eredményeit.

Mint minden más technikai területen, a köznek haszna van a gyógyszerkutatás terén is a követő kutatásból. Végül is nem szégyen, ha valaki a munkáját mások eredményére alapozza, akármilyen okból történjen is. (6)

9. A hatás igazolása — tisztességtelen verseny

Az nyilvánvaló, hogy a második indikáció esetében a hatást az oltalom megszerzése érdekében meggyőzően kell bizonyítani. így remélhetőleg nem fordul elő, hogy csak egy feltételezett, vagy „ráfogott" hatás alapján kapott oltalommal felvértezve, a gyógyszert az első indikációs felhasználásra gyártják.

Annak megítélése azonban valóban nehéz, nem ismervén a számos biológiai folyamat és a hatások mechanizmusát, hogy milyen betegségek erednek ugyanolyan rendellenességből, s ezért melyek elleni hatás tekinthető „egymáshoz közelállónak". Ennek elbírálásánál is lehet szempont a választékbővítés és a kérdést célszerű talán az emberi oldalról is megvizsgálni, a köz hasznát mérlegelni.

A második indikáció szabadalmazhatóságát az ellenérvekkel szembeállított érveken kívül a következők indokolják:

Az általános szabadalmi jog alapja, hogy a feltalálót azért jutalmazza, amiért a technika állását találmányával gazdagította, és a találmányát a köz rendelkezésére bocsátotta.

A gyógyszeriparban egy termék kereskedelmi áruvá fejlesztéséhez sokkal több idő és pénz szükséges, mint az ipar más területein. Már 1961-ben úgy találták, hogy egy új gyógyszer átlagosan 260 tudományos munka-év ráfordítást igényel (65). A fejlesztési folyamatban igen sokféle szakember vesz részt, akik között nem mindig ideális az együttműködés. A vegyületek kipróbálása során néha csak a legutolsó fázisban jelentkeznek olyan eredmények, amelyek miatt a vegyület végül is nem válhat gyógyszerré. Ha minden vizsgálat kedvező, akkor kezdődik a gyógyszer forgalombahozatalához szükséges engedélyeztetési eljárás, amely további költséges vizsgálatokat igényel. (A talidonit nevű gyógyszer esetében az USA-beli forgalombahozatalhoz szükséges NDA (National Drug Administration) engedély megszerzéséhez mintegy 72 200 oldalon, 167 kötetben ismertették a farmakológiai vizsgálatok eredményét.) Ezek együttvéve a pénz mellett az oltalmi idő kb. felét is felemésztik. Ilyen befektetéshez feltétlenül szükség van az oltalmazás lehetőségére.

A szabadalmi törvény feladata a technikai fejlődés elősegítése az emberiség javára. Amennyiben nem lenne oltalmazható egy ilyen találmány, a nagy ráfordítások miatt a feltaláló az új ismeretet megtartaná magának, így a köz egy értékes gyógyszerrel szegényebb lenne, és a szabadalmi törvény sem töltené be igazi szerepét.

IRODALOM

1. K.Bruchhausen, IIC Г4(6), 732 (1983)

2. EPC Art. 52(1):

European patents shall be granted for any inventions which are susceptible of industrial application, which are new and which involve an inventive step.

EPC Art.52(2):

The following in particular shall not be regarded as invention within the meaning of paragraph 1 :

a) discoveries, scientific theories and mathematical methods;

b) aesthetic creations;

c) shemes, rules and methods for performing mental acts, playing games or doing business, and programs for cumputers;

d) presentation of information.

3. F—K.Beier, MC 14(6), 709 (1983)

4. EPC Art. 52(4)

Methods for treatment of the human or animal body by surgery or therapy and diagnostic methods practised on the human or animal body shall not be regarded as inventions which are susceptible of industrial application whithin the meaning of paragraph 1. This provision shall not apply to products, in particular substances or compositions, for use in any of these methods.

5. EPC Art. 54:

1) An invention shall be considered to be new if it does not form part of the state of the art.

2) The state of the art shall be held to comprise everything made available to the public by means of a written or oral description, by use, or in any other way, before the date of filing of the European patent application.

3) Additionally, the content of European patent applications as filed, of which the dates of filing are prior to the date referred to in paragraph 2 and which were published under Article 93 on or after that date, shall be considered as comprised in the state of the art.

4) Paragraph 3 shall be applied only in so far as a Contracting State designated in respect of the later application, was also designated in respect of the earlier application as published.

5) The provisions of paragraphs 1 to 4 shall not exclude the patentability of any substance or composition, comprised in the state of the art, for use in a method referred to in Article 52, paragraph 4, provided that its use for any method referred to in that paragraph is not comprised in the state of the art.

6. W.Stieger, MC J3(2), 137 (1982)

7. R.Gaumont, I IC 13(4), 431 (1982)

8. R.Nirk, GRUR 79, 361 (1977)

9. G.Bühling, GRUR 80, 15 (1978)

10. J.Azéma: Note to Tribunal de Grande Instance de Paris, February 11, 691 (1976) (Dalloz Sirey 1976)

11. V.Vossius und P. R au h, GRUR 80, 7 (1978)

12. Guidelines Relating to the Practical Examination at the European Patent Office, 5. §

13. Guidelines Relating to the Practical Examination at the European Patent Office

a) Part C Chapter IV paragraph 4.2

b) PartC Chapter III paragraph 4.9

c) Part C Chapter III paragraph4.8

14. W.Trüsted, Mitt. 69, 183 (1978)

15. V.Schmied-Kowarzik, GRUR Int 305, 307, 308 (1978)

16. T.V.Michaelis, IIC 12(4), 512 (1981)

17. T.V.Michaelis, IIC 14(3), 372 (1983)

18. BGH: Glatzenoperation, GRUR 70, 142 (1968)

19. BGH:Schadlingungsbekampfungsmittel, GRUR 72, 361 (1970)