Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)
III. Caraffa, Nigrelli, Heissler parancsnoksága a váradi ostromzár éveiben (1688-1689)
Viszont a porciószedő karhatalom vezetői viselkedésére jellemzőek a Jaksó Dénes vallomásában mondottak. „Egy Pukli nevű kapitány beérkezett Kallóba... holnapra az házamba beszállott... minden jószágomat kihányván, házamnál télnek idején sok károkat tett. " Lehet, hogy éppen ő az az olvashatatlan nevű kapitány, aki irgalmatlan rossz latinsággal írott goromba levélben Apagyi György alispánnak „cito, cito, citissime [gyorsan, sürgősen, még annál is gyorsabban]" címzett levelében írja: „Már hat órája, hogy eljöttem Kálióba, de testvér uramat nem találtam, tehát kérem, hogy holnap idejében jöjjön el és a megyét minden napra gyűjtse össze, én előadom őfelsége Caraffa generális parancsát, minden utasítását, hogy a porcióval gyorsan jöjjön. Katonák vannak velem a behajtására. Ilyen módon az egész vármegyében végre fogják hajtani, mivel sem a német, sem a magyar katonaság nem tudja, miből éljen. Csak gyorsan jöjjön, hogy beszélhessünk. A szolgabírák gondoskodjanak zabról és szénáról a lovam számára és azokénak is, akik velem vannak. " 215 Az 1689. év számos lényegbevágó változást hozott a tiszántúli vármegyék, köztük Szabolcs számára is. A hadszíntér döntő hadjárata a Balkán-félszigetre helyeződött át, igaz, hogy Várad és Gyula vára még továbbra is török kézen maradt. Egyes híradások azt is sejteni engedik, hogy alkalmilag a váradi őrség a vármegye délnyugati részén, a korábbi hódolt falvakban az adót is beszedte, de a császári zároló őrség 1688 őszétől ebben hatásosabban akadályozni tudta. A vármegyének mind több terhet jelentett a váradi ostromzár ellátása. A haditerhek nem csökkentek, a felső-magyarországi katonai parancsnokság intézkedései továbbra is döntően meghatározták a vármegyei igazgatás működését, habár az új főparancsnok, gróf Aspremont tábornok Caraffánál, elődjénél, enyhültebb hangon írt parancsokkal kívánt eleget tenni a bécsi udvari haditanács elnöke intézkedéseinek. Ezek között az első volt az, amely az állandó hadsereg felállítása után már fél évszázadon át szabályozta a civil hatóság és a katonaság viszonyát. Ez pedig az első hadi Regulamentum, a beszállásolt katona által a szállásadójától megkövetelt szolgáltatás első pontos megállapítása. Az év második felében már a pozsonyi országgyűlés bizonyos határozatai, de azok mellett a Kollonich Lipótféle commissíó kezdeti intézkedései is foglalkoztatták a vármegyei kongregációt. Azt nem tudjuk, hogy mikor kapták meg a katonai parancsnokság és a főhadbiztosság együttes rendeletét, de 1689. január 3-án adta ki a közgyűlés az első hadak részére a takarmány- és abrakkívetést. 213 Fasc. 106. No. 53. Kalló, 1688. dec. 16.
