Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)
III. Caraffa, Nigrelli, Heissler parancsnoksága a váradi ostromzár éveiben (1688-1689)
Azt nem árulja el a jegyzőkönyv, hogy Thonser maga is jelen volt-e a Tasson (Nyírtass) december 20-án kezdődő közgyűlésen, de azt igen, hogy négy ökröt és egy hordó bort adtak jóakarata megnyerésére. A kapitánynak és harminc katonájának is adtak egy vágó marhát és egy hordó bort. Megállapodtak továbbá a Caraffa pátense szerint fizetendő 12 500 rénes forint falunkénti kirovásában. A határozat szerint a jobbágytelken ülő és negyed portánál kevesebb birtokú nemeseket a szolgabírák a jobbágyokkal együtt kötelezik porciófizetésre. Ugyancsak porciófizetésre kötelesek a birtokos nemesek is, de nem jobbágyok módjára, hanem a korábban kiadott limitadó szerint. A szolgabírák mellé 3-3 tekintélyes nemes választottak a kártételek megelőzésére, Puecket[?] kapitánnyal pedig az általa beszedett pénzzel való elszámolásra Bán Ferencet és Jármy Jánost választották. 205 A behajtással megbízott kapitány - a neve olvashatatlan a kesze-kusza írás miatt - hangja és magatartása nem változott, maradt a korábbi években megszokott. Az alispánnak címzett levele irgalmatlan rossz latinságú parancs, amely szerint „már hat órája, hogy megérkeztem Kallóba és testvéruramat nem találtam ott, tehát parancsolom, hogy holnap idejében jöjjön el, és a vármegyét másnapra gyűjtse össze. Nekik előadom őfelsége és Caraffa generális parancsát. Minden utasítást, hogy gyorsan jöjjön a porcióval, katonák vannak velem a behajtására. Ilyen módon az egész vármegyében behajtják, mert sem a német, sem a magyar katona nem tudja, hogy miből éljen. Jöjjön tehát gyorsan, hogy beszélhessünk. Kérem, hogy a szolgabírák gondoskodjanak zabról és szénáról a lovaink és azok számára, akik velem vannak. Nemes testvérem köteles szolgája ". (Az aláírás azonban elrángatott vonalakból áll, a nevet nem lehet biztosan azonosítani.) 206 A december 20-án tartott közgyűlés írásban közölte a négy szolgabíróval, hogy járásaikban falunként és havonként mennyit kell behajtani. Azt nem tudjuk, hogy ez a határozat áll-e a nádorhoz ugyané tárgyban írott folyamodás hátterében, mert az egész ügy egy jóval későbbi aktában szerepel, Esterházy Pál nádor levelét pedig közel három hónapi késéssel, Zichy István főispán levélének mellékleteként kapta meg a két alispán. A nádor levele szerint a főispántól tudja, hogy a vármegye „portái rendetlenül et confuse [és összezavarva] légyenek, kire nézve az imposítioknak és különféle omisoknak [kivetéseknek és 205 Prot. 15. fol. 44-45- 1688. dec. 20. 206 Csak a Ruttmesster (kapitány) olvasható, nem minden valószínűség szerint Puecket lehetett a levélíró. Az biztos azonban, hogy Jaksó Dénes marháit ő hajtotta el. „Egy Pukli nevű kapitány beérkezett Kallóba, ki az portiót szedi az nemes vármegyében, az télen az városon is. Holnapra az házamba beszállott... minden jószágomat onnan kihajtván, házamnál télnek idején sok károkat tett. " Fasc. 106. No. 90. Kalló, 1688. dec. 10.
