Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

III. Caraffa, Nigrelli, Heissler parancsnoksága a váradi ostromzár éveiben (1688-1689)

új tisztségként ez alkalommal állítottak prókátort" A vármegye első prókátora Megyeri Tamás lett évi 50 magyar forint fizetéssel. 185 A vármegye legfőbb terhe a téli porció teljesítése volt, amelynek részleteiről Heisslerrel és Thonser főhadbiztossal a követek hetenként, tíznaponként tárgyal­nak. Május 6-án a közgyűlés úgy határozott, hogy a főhadbiztosnak „kiengesztelő­dés okából Apagyi György alispán és Csabay Ferenc jegyző személye iránti méltó­an kötelező tisztelettel 6 egészen kiváló szarvasmarhát vígyen ajándékba." [BI] 184 Ugyanilyen módon látták el a megye területén átvonuló katonaság tiszteit egy hordó borral és kiállítottak számukra 25 szekeret. Heissler 5 forintot kapott „le­csendesedésére ". 185 Ugyanezen a közgyűlésen határoztak arról, hogy a főurakra, a birtokos és taxás nemesekre egyenként kinek-kinek szerencséje és vagyona (juxta fortunas et fa­cultates) szerint kivetett adót a vármegye különböző szükségére hajtsák be. A jegyzőkönyvben a név szerint felsoroltak között 10 forint feletti adóval harmincegy főnemest, a 1/2 és 2 forint közöttível pedig huszonkét nemest írtak össze. Ezek adója együtt 730 és 149 forintra rúgott. Taxát fizető birtoktalan neme­sek harminchatan voltak, adójuk együtt 72 forint 28 dénárt tett, azaz az adót fi­zető nemesek mindösszesen 941 forint 28 dénárral járultak hozzá a vármegye igazgatási és igazságszolgáltatási feladataihoz. 180 A vármegye a jóviszony fenntar­tására még aratókat és szénakaszásokat rendelt ki mind Barkóczy generálisnak, mind a kallói katonai magtárosnak. Az országgyűlésnek még érződött valami hatása. A Kisvárdán május 21-én tar­tott közgyűlésen megfogalmazott határozattól a két évtized óta veszélybe került régi rend visszatértét remélték. A vármegye közönsége a közgyűlést megelőző na­pokban kapta meg nyomtatásban a pozsonyi országgyűlés által elfogadott articu­lusokat, amelyeket az uralkodó „az oly sok vihar között hányódó haza javára elfo­gadott és megerősített " A vármegye közönsége a törvényekben megnyilvánuló 183 Fasc. 106. No. 86. Petneháza, 1688. máj. 2.; Prot. 15. fol. 14/b. 18. 1688. máj. 6. 184 Fasc. 106. No. 91. Munkács alatti tábor, 1688. jan. 13.; Fasc. 106. No. 39. Csicsó, 1688. dec. 7; Fasc. 106. No. 1. Devecser, 1688. febr. 14.; Prot. 16. fol. 14/b-18. 1688. ápr. 29. május 6; Fasc. 106. No. 86. Petneháza, 1688. máj. 2.; 1688. máj. 6.; Prot. 15. fol. 17-18. 1688. szept. 10.; Prot. 15. fol. 39-40.; A vármegye Nigrelli tábornoktól május 26-án kapta az első parancsot. Fasc. 106. No. 47 Bécs, 1688. okt. 1. (Eredeti, hiteles, az udvari kancellár és jegyző aláírásával.); Fasc. 106 No. 48. Bécs, 1688. nov. 9.; A közgyűlés kilenc nap múlva már tárgyalta a parancsot, amelyben legkegyelmesebb indulatának kifejezése mellett atyailag figyelmeztet, hogy Antonius Caraffa parancsát min­denben vegyék figyelembe. Prot. 15- fol. 43-44. 1688. dec. 20. 185 Prot. 15. fol. 18., 1688. máj. 6. 186 Uo. fol. 19/b-21. 1688. máj. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents