Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)
II. Katonai megszállás Caprara és Caraffa idején (1685. szeptember - 1687. december)
végrehajtatni azt. A beszállásoltak tüzérek lesznek, tehát igavonóról és takarmányról a tizenhárom vármegyének kell gondoskodni. Reméli, hogy nem vonakodnak az uralkodó szolgálatát vállalni és kívánságát teljesíteni. Az uralkodó parancsát is megkapta Szabolcs a Duna-Tisza közén folyó háború sikeréről, amelyben a vármegyének tehetsége szerint minden erővel részt kell vállalni. Nyár végén már tervbe volt véve, hogy Lotharingíai Károly birodalmi hada Erdélyben fog telelni. Herceg Jacobus Antonius Schwedler október első napjaiban meg is jött a vármegyébe, hogy az átvonuló seregnek gabonát vásároljon, és szekereket állítson az elszállításra. A gabona árának és a fuvarköltségnek azonnali kifizetését ígérte: „Isten szemben jutatván az Felséghes berezegnél recommendálom [figyelmébe ajánlom] nagyságtokat s kegyelmeteket, egyébeiránt vagy leszen szekér vagy sem, hétfőn megh indulok, adgyon az vármegye számot az Felséghes Hercegh előtt ha az élett [gabona] itt marad és szükségh nagy éri az armadát. " 155 A Duna és Dráva melléki hadjárat befejezése után a herceg parancsnoksága alatt álló 40 000 főnyi hadat a fejedelemmel kötött szerződés alapján téli szállásra Erdélynek kellett befogadnia. A had a Szamos mentén vonult be Erdélybe, és ellátásáról, szállításáról az útba eső vármegyéknek és Debrecennek kellett gondoskodni. A város jegyzője szerint „száraz malmainkbann nagy munkával megőröltetett magunk életjéből, magunk fájával, sójával, harmad nap ötven ezer kenyereket sütöttünk és azokatés négy mérföldnyire hordanunk kellett; a melyeknek is parantsolat szerént négy-négy fontosaknak kellett volna lenni,.. a magunk módunk és szokásunk szerént nagyobb részént hat, hét nyoltz fontos kenyereket süttettünk, melly ötven ezer kenyerek, három száz ezer fontnak számát meg haladta, mellyekért egy pénzt sem kaptunk. " 15 ° Az országgyűlés összehívása nem változtatta meg a megszállás katonai jellegét, sem a repartitio kivetésének a módját. Zichy főispán ugyan arról számol be a szeptember 17-i levelében, hogy írt Caraffa generálisnak és reméli, hogy ennek lesz valami foganatja. Ebben bízott a vármegye is. 157 Az 1687-1688. évi téli porciót továbbra is Caraffa vetette ki. Az uralkodó október 21-én kelt mandátuma ugyanis világossá tette, hogy „nem lehet másképpen, csak úgy, hogy a hadsereg nagyobb része e télen is Magyarországon maradjon, ellátását a hív lakosoktól kapja ".[BI] Azt, hogy hány ezred és század lesz, hány orális és equilis porciót kell az egyes vármegyéknek adni, azt teljes felhatalmazással gróf 155 Prot. 15- fol. 8/b. 1687 szept. 24.; Fasc. 105. No. 60. Kalló, 1687 okt. 4. 156 Balogh, 1941. 193. 157 Prot. 15. fol. 9- 1687 okt. 20.
