Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

II. Katonai megszállás Caprara és Caraffa idején (1685. szeptember - 1687. december)

Ugyanezt a parancsot megkapta Szatmár vármegye ís. Károlyi László főispán néhány gonosztevőt el is fogatott és átküldte Szabolcsnak. A szolgabírákat 100 forint büntetés alatt kötelezte üldözé­sükre. Ilyenek főleg Dobos (Nagydobos) és Mada (Nyírmada) táján garázdálkod­nak, „legnagyobb fészkük pedig a Tisza mellyéke". 149 Caraffa számára a munkácsi ostrom­zár volt a legfontosabb. Az ostromlók téli szállását rendelte előkészíteni, és a török területről fenyegető támadást elhárítani. Ősz folyamán ugyanis mindinkább szapo­rodtak a hírek Thökölynek és híveinek készülő támadásáról. A tábornagy szep­tember 12-én közölte a vármegyével, hogy Munkács erősen körül van zárva. Szabol­csot minden támadástól megvédik, de fel kell készíteni az ostromlókat az idő vi­szontagságai ellen. Téli szállásokat kell a katonák számára építeni, ezért Terzy számára munkásokat és szekereket ren­del kiállítani, ha nem akarja a vármegye lakóit a rebellisek támadásainak kitenni. Nincsen egészen meggyőződve a szabol­csiak hűségéről, a vonakodásuk az ostromlók megsegítésére a „csendesen muta­tott hűtlenség" jele. „Utoljára figyelmeztetem, hogy Terzynak és hadbiztosának a munkásokat és szekereket a levél vétele után nyolc napon belül meg kell kapni 1000 kassai köböl gabona büntetés alatt... ne képzelje, hogy csak forintban vetetem meg a büntetést.... Ha nem teljesítik, a gabona nagyobb részét az alispán uraktól és szolgabíró uraktól az ezer köblöt kétszeresen hajtom be.... így foly­tatom, míg a megátalkodottságuk meg nem szűnik... Jól gondolják meg, én meg­mutatom, hogy szavamat keményen megtartom." [BI] 150 Báró Károlyi László, Szatmár várának magyar főkapitánya, Szatmár vármegye főispánja (1622-1689) 149 Fasc. 105- No. 61. Kalló, 1687 aug. 15.; Fasc. 105. No. 67 Bécs, 1687 aug. 25.; Fasc. 105. No. 68. Eper­jes, 1687 szept. 12.; Fasc. 105- No. 30. Szatmár, 1687 szept. 6. 150 Fasc. 105. No. 33. Eperjes, 1687 szept. 16. A közgyűlés legmélyebb alázattal vette és tárgyalta a pa­rancsot.

Next

/
Thumbnails
Contents