Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

II. Katonai megszállás Caprara és Caraffa idején (1685. szeptember - 1687. december)

az örökös tartományok, mind a magyar királyságban lakókat annak további fenn­tartásával terhelni, azért a nemes vármegye is várja türelemmel a boldogabb idő­ket. "[BI] Eljárt a vármegye ügyében Rabattánál, a haditanács elnökénél is, de ott is csak azt a tanácsot kapta, hogy a vármegye írja össze a visszaélésekkel kapcsola­tos panaszait. Ezt a levelét „Deákká fordítván az udvar eleiben terjesztem". Annyit tud még közölni, hogy az udvari főhadbiztos is tud róla, de Caprara tábor­nok intézi az ottani repartitiót. Nemcsak Magyarországon volt rossz a termés „nemcsak Szegény Hazánkon lévén Istennek ostora úgy látom már itten mi ná­lunk ell kezdvén az szegénységh az éhhel-halást". Egyedüli reménység az, hogy a háborúnak minél hamarabb vége lesz, és győzelemmel végződik. „Mostanis igen sürgetvén az Pogány az békességet, remélhettyük hogy Esztendő forgása alatt ezen háborúsághnak vége lészen. " Nem ígéri, hogy hamarosan lemehet a várme­gyébe, de ha úgy látják, hogy a „mostani alkalmatlan üdőben" is tisztújítást kell tartani, meghatalmazottját leküldheti, és minden más ügyben is ígéri jóakaratú támogatását. 155 Az igyekezet a régi állapotok újbóli helyreállítására nemcsak a főispán törek­vése volt. Január 5-i keltezéssel a nádor, Esterházy Pál is értesítette a vármegyét az uralkodó hadai által az elmúlt esztendőben elért sikerekről, amelyek révén visz­szaszerezte „mind azokat az nevezetes helyeket, mellyeket számos Esztendőkígh torkon verve, az Szent Coronátul ell vonjván, Országunknak ki mondhatatlan ká­rával s sanjaruságával magha birodalma alá haitott vala. " Az uralkodó feltett szán­déka az ország régi virágzó állapotába való visszaállítása. E szándék véghezvitelé­nek érdekében kénytelen „bizonjos Tély Ouártéllyokkal Kedves Országhát s hí­veit három Esztendőktül fogvást terhelni... " Egyenes kívánsága az, „sőt paran­csollja is nagy kegielmessen hogy ha mi nehésségek a vagy méltó Panaszok volna az Nemes Vármegyéknek az ben lévő s quartellyozó Vitézlő Népnek alkalmatlan cselekedeti miatt" azokról minden hónapban ne mulasszák el a parancsaikat hoz­zá eljuttatni, hogy a fegyelmet annál inkább fenn lehessen tartani. A porciókive­tés két hónapja elmúlt, tehát a vármegye közölje vele mind a porciók számát, mind a kivetés és beszedés körül szenvedett kárát, mindezt a teher csökkentése, mind „kártételek eltávoztatása" érdekében - merthogy ez az uralkodó szándé­ka. 154 Debrecen város jegyzőjének emlékirata pontosan elmondja, milyen következ­ménye volt az 1687 évi téli beszállásolásnak; „ismét 60 ezer forintot vettetett 133 Fasc. 104. No. 53. Bécs, 1686. dec. 27 134 Fasc. 105. No. 13- Kismarton, 1687 jan. 5- A közgyűlés jan. 28-án tárgyalta.

Next

/
Thumbnails
Contents