Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)
II. Katonai megszállás Caprara és Caraffa idején (1685. szeptember - 1687. december)
E kivetésben még mindig Szabolcs vármegyéhez számították a szatmári és Kraszna vármegyei falukat is, éppen úgy, mint az előző évi kivetésben. 128 A második évi repartítio egy eléggé népes falu számára már a teljes pusztulás szélére jutást jelentette. Aligha túlzás az, amit erről Újváros (Balmazújváros) teljes terjedelmében megmaradt panasza tüzetesen leírt. „Ez népes, nagyhatárú falu a Szamos völgyén, Debrecenen át a Tiszának csegeí részén átvezető, nagyforgalmú kereskedelmi út mentén feküdt Ezt az utat használták az erdélyi fejedelemségtől Ónodon át királyi területre igyekvő kereskedők, de fontos hadi út is volt, lakói - a Hortobágy melléki pusztákon - ménest, gulyát tartottak, de jó szántóföldjei is voltak lakóinak. " Az 1686-1687 évi téli repartitiót november elején kapták meg. Erre fogalmazták meg a vármegyéhez szóló, november 9-én kelt terjedelmes panaszukat. A falura 1685-1686-ban 500 rénes forint porciót vetettek ki. Ezt még adósság felvételével meg tudták fizetni, de a most rájuk vetettet már csak végső pusztulásukkal vállalhatták. Az idei porciókivetésről szólva „holott hittel megyünk az nemes vármegye előtt megmondani, hogy amennyire tavaly voltunk, mostan felényire adófizető emberek nem vagyunk. Ki megholt, ki az ínség előtt régen elment közülünk. " Panaszolják az egész nyáron át tartó szolnoki fuvart, és hogy még több kárt tett a falunak Bertótí ezredes 600 katonája azzal, hogy aratás idején rájuk szállott, „mindenünket elcsépelte, mind mezőben, mind kertünkben. Annyira, hogy igaz lelkiismeretünk szerént, mondjuk, hogy egy kéve búza a mezőnkön éppen meg nem maradott"Az átmenő magyar és német katonaság „meg... bennünket, mostan is az német tábor rajtunk lévén, templomunkat megnyitották, minden életünket (gabona) belőle kihordták". A naponkénti fuvar-, abrak- és szénakövetelés alig teljesíthető. „Mostan küldöttünk volt két szekér szénát, árpát Kálióba. Két német forinton vette el köblít, mely az szegénységnek rettenetes kárával esik, mert bizony Debrecen városában úgy meg nem veheti". Arra kérik a vármegyét, próbálja meg a kivetés terhének könnyítését. „Elfogytunk, elpusztultunk, mind személyünkben, mind jószágunkban... télnek idején el kell bujdosnunk." Aláírás: „Újvárosi szegény megnyomorodott lakosok". 12 ^ A panaszra a vármegye vezetősége csupán annyit tehetett, hogy a múlt évi 500 rénes forint kivetést 470 forintra szállította le. 130 128 Fasc. 104. No. 41. Szoboszló, 1686. nov. 9129 Fasc. 104. No. 83. Újváros, 1686. nov. 20. 130 Fasc. 104. No. 97 Hely nélkül, 1686. nov. 12. Limitatio Portionum Hybernatium Anni 1686. die 12. Novembris per inclytum Comitatum Szabolcsiensi taxta.
