Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

II. Katonai megszállás Caprara és Caraffa idején (1685. szeptember - 1687. december)

teljesíti, mert Felső-Magyarországon csak az uralkodó parancsára hajlandók fizetni, „mások parancsolattíanak nem engedelmeskedünk, de szüki lehetnek kegyelmetek az pártfogóban azon az földön; el hitte azért kinek mi teczik azt követi el. "

122 Az uralkodó parancsára a nyári adózást megszüntetik, gróf Csáky István is figyelmeztetést kapott, hogy „hadait minden alkalmatlanság elkövetéséiül zabolában tárcsa ". Ha mégsem használ, írja meg a vármegye, megpróbálja a panaszait orvosoltatni, ugyanúgy mint a két névvel nevezett főúr (Ilosvay Ádám és Tolvaj Péter) sérelmét is. Ez a levél még a budai ostrom kezdetén íródott. Ezért nem tud semmi biztatót írni a jövő téli beszállásolásról. Bizonyos javulás attól várható, hogy Budát visszaveszik és az ország az uralkodóval valamilyen egyezséget köt: „Durante hoc bello Thurcíco [e török háború tartama alatt] csak nehezen hiszem addig való módot elkövessék, kirül ha a 13 vármegye idején gondolkodnék, nem eshetnek károsan. "

125 Benczúr Gyula: Budavár visszavétele, részlet Fasc. 104. No. 52. Győr, 1686. júl. 18. Fasc. 104. No. 22. Luci tábor, 1686. júl. 6. A Caraffával való tárgyalás is valahol a táborban folyt, de a hely nem olvasható. Gróf Csáky István parancsai: Fasc. 104. No. 24., 46. Szederkényi tábor, 1686. júl. 16., 18.; A szatmári német őrség: Fasc. 104. No. 11. Ecsed, 1686. aug. 3-; Fasc. 104. No. 20. Szatmár, 1686. júl. 19.; A száz szekér számát Caraffa hathavonta szállította le.