Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

II. Katonai megszállás Caprara és Caraffa idején (1685. szeptember - 1687. december)

volna vissza az igás jószágokat, szekereket, a legközelebbi napokban késlekedés nélkül adják vissza. Ha az ezredek részéről valami hiány lenne, megfizetteti velük. Homonnai Drugeth Krisztina grófnő, Forgách András özvegye és szálai Barkóczy György közötti vitát a bécsi haditanács fogja eldönteni.

116 A kisvárdai és kallói várőrség ellátására 300-300 rénes forint porció volt kivetve a nyárra. Arra nincs adat, hogy a Csáky István parancsnoksága alatt álló katonaság ellátása milyen terhet jelentett, de azt maga Csáky tábornok is elismerte, hogy a katonák eléggé fegyelmezetlenek voltak. „Egy néhány ízben írtam immáron Nagyságtoknak, Kegyelmeteknek, hogy az mely Lovas vagy Gyalog renden lévő eő Felségbe híve, akár végbeli Mezei zászlója alá és seregére menni nem akar, együt másut bujkál lappangh, üldözze kergesse és közeleb lévő Tortalitiumban [végvár] rabságba vitesse, hogy érdeme szerint bünhödgyék. "

n7 Ezek egyike Borbély István Munkácsról kiszállott és Bocskót (Máramaros megyében) „néhány Tolvaj társaival... felverte". Borbély nyilván Thököly híveként követte el a császári katonaság által megszállott Máramarosban a zsákmányoló kitörést. Csáky megparancsolja az ilyenek üldözését. Figyelmeztette a vármegye vezetőit és a rendéit: „valaki Munkácsra bemégyen, hazám tergejéhez áll többé soha felséges Urunk eő Felségbe gratiáját [kegyelmét] ne várja, s remélje, sőt valakinek titkon, vagy nyilván való correspondentiája [kapcsolata] volna vagy lenne' vélek, vagy penigh valaki másokat tud, s megh nem jelenti előtte levőinek, bizonyos légyen benne, hogy élete fogy el érette... a parancsát közhírré kívánta tétetni. "

118 Magyar katonaság mégis volt a vármegyében, mert Csáky parancsára gondoskodni kellett az élelmezéséről, valamint a két várbeli német őrség 300-300 forintot kitevő nyári porciójáról, sőt még két hónapra a már Szolnok mellé távozott német ezred ellátásáról is. A vármegye tiltakozására az ezredes közölte, hogy a porciót nem ő, hanem a császári udvar vetette ki. Ezzel egyidejűleg megérkezett Caraffa parancsa is, hogy a vármegye állítson ki nyolc napon belül ezer fogatot Szolnok alá.

119 116 Fasc. 104. No. 99. Kassa, 1686. máj. 10. A beszállásolt tisztek 12 krajcárban megszabott orális porcióját a hadbiztos serves-nek nevezett egy krajcárral megpótolta. A négy császári garas 16 krajcárt jelentett, de arra nincs adat, hogy e címen mennyit fizetett a vármegye. Caraffával Szoboszló és a porciói miatt külön kellett elszámolni. Lásd Fasc. 104. No. 1. Kisvárda, 1686. máj. 14. 117 Fasc. 104. No. 33. Tokaj, 1686. máj. 17 Tasson (Nyírtass) május 30-án tartott közgyűlésen felolvastak és közzétettek. 118 Uo. 119 Az ecsedi várkapitány egyidejűleg katonai erővel fenyegette meg az alispánt az élelem elmaradása miatt.