Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

II. Katonai megszállás Caprara és Caraffa idején (1685. szeptember - 1687. december)

megkezdte működését, amely körlevele szerint úgy értesült, hogy a vármegyében uzsorások saját hasznukra - a köz javának figyelmen kívül hagyásával - felvásárolják a gabonát és felverik az árát. Ezért utasítja a vármegyét, hogy vezetői adjanak ki rendelkezést, miszerint a magánosoknak elkobzás terhe alatt megtiltják a gabonavásárlást.

85 A politikai rendezést azonban Caprara határozta meg. Minden valószínűség szerint december első napjaiban adta ki azt az egyszerű másolatban megmaradt körrendeletet, amelyben megtiltotta a Thököly embereivel való kapcsolattartást. A pátens szerint közölte, hogy köztudott az, miszerint az uralkodó a fegyveres győzelem hatására „az országát annyi gyalázatos mozgalom után a béke csendességével régi fényében óhajtja visszaállítani", azért a koronája iránt ismét hódolatukat kinyilvánítóknak és hűséget fogadóknak javaik visszaadása mellett kegyelmet adott. „Ezáltal nem kis mértékben visszaállította a közcsendességet és a kegyesség reményen felüli sikert is hozott. " Mivel azonban Rákócziné fejedelemasszony a pártütők kevés számú maradékával - akik a török barbárság hívei és a békességet gyűlölők veszélyes tanácsát követik - Munkács várába húzódott, ellenállni Munkács, Sub Rosa szoba Fasc. 103. No. 32. Kassa, 1685- máj. 17 A hadbiztosság által felvásárolt gabonát a kallói várban levő katonai magtárba szállították. Ott új épületeket kellett építeni.