Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

II. Katonai megszállás Caprara és Caraffa idején (1685. szeptember - 1687. december)

írják és hozzák, hogy minden szándéka és igyekezetí a mi városunk romlására és teljességgel való elpusztulására... "A szenátus követeket küldött elébe, „vivén két ezer táborra való kenyereket, sajtokat, czítromokat, gyöngyöket, aranyos paplant és két aranyos fegyvert. "

6s Minden valószínűség szerint ezt követően szállta meg német őrség Kalló végvárát, Kisvárdát és Ibrányban a kastélyt. Máramaros vármegyéről, Kővár-vidékről, a Partium tiszántúli vármegyéiről és Debrecenről. Ezek a területek Caraffa tábornagy katonái megszállása alá kerültek. Caraffa a Demecser számára kiadott védlevelében az uralkodó teljes jogú katonai igazgatójának, Magyarország tiszántúli részei parancsnokló tábornokának mondja magát, akinek a parancsnoksága alatt német, horvát és magyar katonák állaSzabolcs vármegye láthatólag hiánytalanul megmaradt jegyzőkönyveinek októberről - decemberről szóló zavaros és nehezen olvasható, láthatólag nem a jegyző írásával írott feljegyzései arról árulkodnak, hogy a vármegyei igazgatásban is zavarok lehettek. 68 jj 1910. 81-82. Közli Balogh István: Pósalaky János emlékirata a Karaffa járásról. In: Déri Múzeum Évkönyve, 1939-1940. Debrecen, 1941. 166-195. (a továbbiakban Balogh, 1941.) 165-166. 69 Fasc. 103. No. 17 Szatmár, 1685. dec. 15. Várda vára Caraffa Tiszántúlra érkezése két okból történt. Egyrészt az Erdélyi Fejedelemséget fenyegette megszállással, másrészt e tájon kívánta katonáit téli szállásra elhelyezni. Szentjobbot, Várad elővárát el is foglalta, és novemberben a fejedelemségnek a királyi Magyarországgal határos néhány városát, köztük Szilágysomlyót is megszállta. Apaffy fejedelem az ebesfalvi szerződésben igen jelentős pénzbeli áldozattal, élelemés takarmányadóval a katonai megszállást el tudta hárítani. De le kellett mondania nak.69