Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

I. Szabolcs vármegye Thököly Imre uralma alatt (1682-1685)

Azt nem lehet megállapítani, hogy milyen hatása volt a vármegyében az ural­kodói pátensnek. A jegyzőkönyvben február-március hónapokban tett szórvá­nyos feljegyzések arról árulkodnak, hogy a fejedelem mind Felső-Magyarországon, mind Szabolcs és Szatmár vármegyékben igyekezett a hatalmát megszilárdítani. Február elején Munkácsra ment, viszont február 19-én a debreceni követek Nagy­károlyban tárgyaltak vele, élelmet szállítottak neki. A bejegyzés szerint a várost „ő Nagyságának akkor adtak fel, a Commendant egy néhányad magával Ecsedbe menvén, a többi őNagysága hűségére állván..." 42 Egy hónap múlva, március 17-én Thököly Kassán volt, intézkedett a mellette levő katonák elszállásolásáról és kapitányuknak Ibrányi Lászlót, szabolcsi hívét nevezte ki. Bő egy hét múlva a vármegye két követe, Csabay Ferenc és Tolvaj Fe­renc már Sárospatakon találkozott vele, ott kapták meg rendelkezését Szoboszló (Hajdúszoboszló) és Bátor (Nyírbátor) adófizetéséről. 45 Májusban és júniusban két ízben jártak nála a vármegye követei, de nincs megnevezve, hogy hol találkoztak vele, csak azt jegyezték fel, hogy a katonái szá­mára szekereket és abrakot kellett adni. 44 A fejedelem a nagyvezértől már februárban tudta, hogy nyáron új hadjáratot indít Magyarországra. A császári egyesült hadak Lotharingíai Károly vezetésével július 14-én Budát vették ostrom alá, a pesti erősséget el is foglalták. Akkor már Thököly korábbi hívei közül mintegy 9000 fegyveres szolgált a császári ha­daknál. 45 A november elejéig tartó ostrom eseményeiről ismét csak a debreceni diári­umból tudunk valamit. A város követei egyaránt tárgyaltak Lotharingíai Károllyal, a nádorral, a magyar hadak generálisával, és élelemszállítás, ajándékok és hűség­nyilatkozat fejében védlevelet, az itteni kereskedők útlevelet kaptak. Nyár vége felé nemcsak az országos események, de a helyiek is élénkülni kezdtek. Augusztus 6-án kelt parancsával a Sepsi melletti táborából a fejedelem „minden nemessi titulussal [címmel kiváltsággal] élni kívánó, s Hazája és Magyar Nemzetéhez való szeretetit is maga előtt viselő" híveit személy szerint hívta gyű­lésbe Kassára. Kemény fenyegetéssel intett mindenkit, hogy „compareálni [meg­jelenni] el ne mulassa, mert másként ha ki elmarad, az mi kegyelmességünkkel nem élhet, hanem notam infídelitatis incurrálvan [hűtlenség bűnébe esvén] fejét s jószágát veszti, " a büntetést pedig azonnal, peres eljárás nélkül hajtják végre: 42 1684. febr. 4., 5-, 19-, 20. = TT, 1911. (XII.) 169-, 170., 173. 43 Prot. 14. fol. 252. 1684. márc. 29­44 Prot. 14. fol. 252/b, 253. 1684. máj. 2., jún. 24. 45 Acsády, 1898. 430-431.

Next

/
Thumbnails
Contents