Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

I. Szabolcs vármegye Thököly Imre uralma alatt (1682-1685)

hajdúk) és a fegyverviselésre kötelezett rácok részben személyesen, részben pénzbeli támogatással kötelesek hozzájárulni a hadjárathoz. A második pont szerint a fejedelem joghatósága alatt álló vármegyékben és királyi városokban lakó birtokos nemesek személyesen kötelesek lovas vagy gyalogos szolgálatra. Ez alól felmentést kapnak a közhivatalt viselők, a mások szolgálatában állók és a koruk vagy betegségük miatt táborozásra képtelenek. De ezek is kötelesek maguk helyett jól felszerelt lovast vagy gyalogost állítani. A faluval bíró nemes úr minden húsz jobbágyház után küldjön a táborba a jobbágyai költségén egy jól felszerelt puskás gyalogot, akit köteles ott tartani, míg a had el nem oszlik. A vármegyék kapitányainak vezetése alatt vegyenek részt a hadjáratban azok a fő- és köznemesek, akik a felkelés kezdete óta mellette voltak (zászlaja alatt vagy a legutolsó hadjáratban) akár személyesen, akár a vármegye által állított fegyveresek között. A harmadik pont a királyi városok kötelezettségét részletezi, szólva a pénzbeli hozzájárulásról. Külön ki van emelve Szoboszló hajdúváros, amely a „szokott módon köteles felkelni". A negyedik pont szerint a jászok, a kunok és rácok - a személyes felkelésre köteles nemesek - amennyiben nem engedelmeskednek, úgy az ország törvényei szerint büntetendők. A serfőzők, a mészárosok és más mesterséget űzők a hadba szállást pénzen válthatják meg, a részletekről Petróczy Istvánnal tárgyalhatnak. A váltság első felét április közepéig kell megfizetni, de a másik felét is minél hamarabb. Behajtása a vármegyék kötelessége volt.

15 Szabolcs vármegye közgyűlése Thököly március 22-i levelét véve Csabay Ferencet és Krucsay Mártont küldte a fejedelemhez. A követek előadták a kongregáció határozatát és megkapták a fejedelem válaszát, amelyhez a vármegyének alkalmazkodni kellett volna.

16 A jegyzőkönyv és a megmaradt iratok nem árulnak el semmit arról, hogy mit üzent a fejedelem, de arról sem, hogy mit határozott a vármegye közönsége. Azt viszont tudjuk, hogy amit határozott, amiatt a fejedelem megrótta a vármegyét. Megrovásában utalt arra, hogy az általa összehívott gyűlésen nem jelent meg a 15 Fasc. 101. No. 12. Lőcse, 1683. márc. 22.; A fejedelem uralma alatt királyi város csak Felső-Magyarországon volt, Szabolcs vármegyében nem. Debrecen sem volt jogilag szabad királyi város, de ténylegesen birtokolta e jogot, azonban Thökölyvel való viszonya évek óta feszült volt és alkalmankénti tárgyalás alapján jött létre köztük megállapodás. Ugyanez volt a helyzet és viszony a királyi területen fekvő hajdúvárosokkal is. Szoboszló azonban a Váradhoz tartozó hódoltsági területen állt, ezért kellett külön szólni róla. 16 Fasc. 101. No. 1. Lőcse, 1683. ápr. 11. Mind a két követ vezetője volt a vármegyének és töretlen híve a fejedelemnek, míg az uralma tartott.