Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)
I. Szabolcs vármegye Thököly Imre uralma alatt (1682-1685)
tisztikarát. 6 A választásra azért is szükség volt, mert Thököly Imrének a bécsi udvarral az uralma alá került országrész politikai, igazgatási és igazságszolgáltatási viszonyainak rendezésére irányuló, év elején kezdeményezett tárgyalása meghiúsult, követeléseit I. Lipót ugyanis elutasította. 7 Nyilván ennek az elutasításnak lett a következménye az első adó kivetése. Emiatt 1683. első hónapjaiban a négy járás adó alá vethető lakott falvait a rájuk kivetett adóösszeg feltüntetésével írták össze. Az összeírás nem ad teljes képet a vármegye összes lakott falujáról, csupán azokat sorolja fel, amelyekre a kongregáció által választott tisztek adószedési joga kiterjedt. Eszerint a négy járás 82 falujában lakó jobbágyságra összesen 3180 magyar forintot vetettek ki. 8 Annyit még tudunk a Thököly fejedelemsége alá került vármegye szervezetéről, hogy a megyei választott tisztségviselők teljes jogkörrel gyakorolták az igazságszolgáltatást is. De a fejedelem intézkedései elsősorban a hadviselés eredményessé tételét célozták. Az év második felében ennek hatásosabbá tétele érdekében a fejedelem Kende Gábor személyében megyei biztost nevezett ki, aki egyben a megerősített kallói vár kapitánya is volt. 9 Az 1683. év első fele aránylag nagyobb bajok nélkül múlt el. A vármegye kérésére a fejedelem igyekezett enyhíteni a török hatalom hódoltatási törekvésétől való félelmet. Ugyanezt célozták azok az intézkedései, amelyek a szatmári német várőrség támadásainak az elhárítására irányultak. 6 A főispán ifjabb gróf Zichy István volt, akit I. Lipót 1680. január 5-én nevezett ki a Barkóczy István halálával megüresedett tisztségre. Zichy Istvánnak ugyan voltak birtokai Szabolcsban, de kastélya a zempléni Nagymihályban állt. Lásd Prot. 14. fol. 224.; Varatkay Ferenc korábban is alispán volt, Nyakas Péter pedig másodalispán. A sokat szereplő Megyery István jegyző sem volt új ember, mindnyájukat megerősítették korábbi tisztükben. Prot. 14. fol. 240. 1682. júl. 28. 7 Acsády Ignác; Magyarország története I. Lipót és I. József korában (1657-1711). In: A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. VII. köt. Bp, 1898. (a továbbiakban Acsády, 1898.) 370. 8 A tárgyalt időszakban ugyanis a vármegyei adószedő nem minden faluban szedhette az adót. Az ecsedi Rákóczi-uradalomhoz tartozó szabolcsi, bátori uradalom különben sem adózott a vármegyének, most pedig Ecsedben német őrség volt, oda Thököly adóösszeírói nem tehették be a lábukat. 1683 elején Szatmárról egy Kis Balázs nevű hadnagy ,,ő Felségétűi érkezvén, feles zászlókat hozott, melyeket Szathmáratt kirakván, ő Felsége számára hadat kiáltanak és gyütenek, mind gyalogot, mind lovast fizetésre". Lásd Debreceni Diárium. 1683. febr. 3. = Közli Csűrös Ferenc. Történelmi Tár (a továbbiakban TT), 1910. (XIV.) 571., 574., 581. Az ecsedi vár kapitányának neve Maximilian Horeczki volt. Lásd uo. (1683- júl. 1.) 1911. (XII.) 37 Az adókivetésre: Prot. 14. fol. 245-246. 1683. ápr. 3. 9 Fasc. 101. No. 102. Királyfalvai tábor, 1683. aug. 16; [A kallói kapitányokról részletesebben lásd Koroknay Gyula: Kallói kapitányok. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai, III. Tanulmányok, 13. Szerk. Henzsel Ágota. Nyíregyháza, 2006. A továbbiakban Koroknay, 2006]
