Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)
III. Caraffa, Nigrelli, Heissler parancsnoksága a váradi ostromzár éveiben (1688-1689)
a jelentésüket november 4-ére pedig írásban tegyék meg. Ugyanezt közölte velük Zichy István főispán is, aki arról is igyekezett megnyugtatni a követek által a vármegye nemességét, hogy „az mi az mostani fön forgó Országunk Törvényes rendin kívül való Commissio dolgát illeti, kirül eddigh az Parancsolatok talánd le érkezhettenek, mind errül s mind jövendőben hasonló következendőkrül egyebet javaihatok, hanem mivel Kegyelmes Urunk eő Fölséghe Hazánknak Törvényét nem csak ell nem törlötte, mind eddighis sőt az ell múlt Országh Gyűlésében méltóztatik Assecurálni [biztosítani], hogy jól lehet hatalmában volna azoknak ujjab formában öntéssé, de kegyelmességétül viseltetvén semmi Igazságunkban nem akar megh fojtani..," A megye tehát nem vét azáltal semmit, ha a bizottság parancsainak engedelmeskedik. Erről bővebben tájékoztatta szóban is a követeket. 2 ^ A vármegye vezetősége már a nyár folyamán tudhatta a bekövetkező vizsgálatot. Arra is felkészült, hogy azt személyesen adja át az országos hatóságok valamelyikének, mert augusztus 20-án a kongregáció olyan határozatot fogadott el, hogy a szolgabírák a vármegye négy járásában a főurak, a köz- és taxás nemesek megadóztatásával a vármegye szükségére és a Kollonich-féle Commisssióhoz küldendő követek útiköltségére adót vet ki. A megmaradt összeírás szerint 148 fő-nemestől és birtokos köznemestől 969 forint 26 dénár, a taxás nemesektől pedig 139 forint 59 dénárt szedtek be. A követek november elején érkeztek újra Bécsbe a kongregáció által összeállított folyamodással. Hivatkoztak az október 28-án kelt meghívólevélre, és személyesen kívánták átadni a vármegyét ért sérelmeket. De Kollonich érsek még Rómában volt, így nem a bizottságnak, hanem a kancellárnak és az udvari kamarásnak adták át. A kancellária által adott válasz szerint vagy onnan, vagy a kamarától várhatják a választ. 244 Az év második felében úgy tűnt, hogy Caraffa Bécsbe távozása után a vármegyék és a katonaság viszonya is rendeződik. A magyar királyság korábbi területére, Alsó- és Felső-Magyarország vármegyéibe főparancsnokul gróf Aspremont altábornagyot nevezték ki. Az új főparancsnok első rendelkezése az uralkodónak azon szándékát mutatta, hogy a katonaság által okozott sérelmeket megszüntesse. 243 Fasc. 107 No. 26. Győr, 1689. okt. 16. 244 A közgyűlés 1689. augusztus 30-i határozata szerint Varatkay István és Szögyény Ferenc követek október 6-án Bécsben átadták a sérelmeket Korompay Péter nyitrai püspök királyi kancellárnak. Azzal bíztatták őket, hogy valamelyik központi kormányszéktől kapnak majd választ rá. Mivel terhes és költséges lett volna a válaszra várakozni, a követek hazatértek. A kancellária levelét a közgyűlés október 28-án tárgyalta. Fasc. 107 No. 96. Bécs, 1689. okt. 6.
