Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)
III. Caraffa, Nigrelli, Heissler parancsnoksága a váradi ostromzár éveiben (1688-1689)
felső-magyarországi vármegye panaszaira augusztus 2-án adott válaszát. 255 Ennek első pontjában mindjárt leszögezte, hogy a katonaság számára teljesítendő közmunkák körül bekövetkezett károkról nincs tájékoztatva. Ezt azért bocsátotta előre, mert a közmunka (forspont) kivetése tekintetében egyes vármegyék a szükségesnél jobban meg vannak terhelve. Az arányosítás érdekében a vármegyék egyezzenek meg egymással, és megfelelő, alkalmas helyeket jelöljenek ki a fuvarváltásra. A megegyezést megszegők, mint kárt okozók, büntetést fizetnek. (2. pont) Védőőrséget akarata ellenére sem a vármegyére, sem egyes helyekre erőszakkal nem szabad rendelni. Ha akár a vármegyék, a járások vagy a helységek kérik, megfelelő fizetés ellenében a főhadbiztosságtól kérhetnek ilyet. De ha elszökik az őrség vagy meghal, tisztje a lakosoktól kártérítést nem követelhet. De ha a vármegye szolgálatában megsebesül vagy meghal, méltó, hogy a vármegye kártérítést fizessen. (3- pont) A védőőrség által a lakosoknak okozott kárt csak akkor tudja orvosolni, ha hiteles és pontos jelentést kap. „A vetéseket, a réteket önkényesen lekaszáltatni, elhordatní nem szabad. Ha a lovak legeltetésére nem kapnak legelőt, a lovakat azért tartani kell, a vármegye intézkedjen, hogy minden parancsnok tudjon szénát vásárolni számukra." [BI] (4. pont) A porciókivetés egyedül őfelsége legfőbb hadbiztosának a joga. „Ezért nem ellenzem, ha a vármegyék régi megszokott módon követeik által .... mint ahogy már korábban is tette" [BI] Kollonich érsek úrhoz folyamodnak, sőt amennyire lehetséges, támogatja is őket. (5- pont) A hatodik pontra vonatkozóan megismétli a harmadik pontban foglalt intézkedését. A parancsnoknak tudomására hozza, hogy „minden önkényes intézkedéstől tartózkodjanak". [BI] Ugyanígy a negyedik pontban foglalt intézkedés kiegészítésére elrendeli, hogy a „parancsnok se avatkozzék be magán perekbe, vagy valakit börtönbe zárják, e tekintetben mindenképpen sértetlenül kívánom megtartani a vármegye illetékességét. " [BI] (8. pont) A kilencedik pont a szabad királyi városok és vármegyék közötti repartitio megosztására vonatkozik: egymás között keressék a megosztás módját. A tizedik pont nem a katonaság ellátásával kapcsolatos sérelmekkel áll összefüggésben, hanem a sókereskedéssel. Az előző évben ugyanis az uralkodó pátense Fasc. 107 No. 76. Kassa, 1689. aug. 6; Az Aspremont által kiadott, nyomtatott német és latin nyelvű parancs (másolat mindkettő) Magyarország erősségeihez és királyi városainak parancsnokaihoz intézett rendelkezés. Hátán a levéltárat 1765-1788 között rendező Schemberger Ferenc írásával Regulamentum felirat, de ez téves meghatározás. A későbbi, emiatti rendelkezések valóban kimondottan a katonák és szállást adók jogait szabályozták.
