Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

III. A holokauszt - 2. Munkaszolgálat, deportálás, gettó

a történelmet, az tudja, hogy a nemzet örök, a politikai irány változó. Ma ezt látjuk politikai igazságnak, holnap mást. De a politikai irányokon felül van egy örök, emberi igazság, és aki ez ellen vét, az a történelem urának, mindnyájunk mindenható Istenének ítélőszéke előtt nem állhatja meg helyét. " Szatmárnémetiben a zsidók gettózásának és a deportálásának a feladata elsősorban a város polgármesterét, Csóka Lászlót, alpolgármesterét, Rogozy Pap Zoltánt és a polgármesteri hivatal jegyzőjét, dr. Pirkner Ernőt illette.

42 „ A magyar hatóságok úgy döntöttek, hogy Szatmár megyében két gettót létesítenek: egyet Szatmárnémetiben és egyet Nagybányáin. Kezdetben Nagykárolyt is összpontosítási központnak szemelték ki a helyi és a szomszédos községekből származó zsidók számaira. A Nagykárolyban összegyűjtött mintegy 1200 zsidót először a Hétsastoll, a Debreceni István, a Kazinczy és a Honvéd utcában szállásolták el. A Zsidó Tanács tagjai: dr. Antal István, Pfeffermann Jenő, Deutsch Ernő és Jakabovics Lajos voltak. A Nagykárolyba összpontosított zsidókat rövidesen a szatmárnémeti gettóba szállították át. "

43 Az eredeti terv szerint a zsidókat külön táborban kellett volna összegyűjteni. Végül olyan döntés született, hogy a gettót a Zrínyi, Petőfi, Báthory és a Tompa utcában és környékükön hozzák létre. A kampány csúcsidőszakában 18 863 zsidó volt a gettóban, köztük azok is, akik az erdődi, a nagykárolyi és a szatmárnémeti járásból kerültek ide. Az érintett nagyobb hitközségek az alábbiak voltak: Apa, Aranyosmeggyes, Avasfelsőfalu, Avaslekence, Avasújváros, Batiz, Krasznabéltek, Bikszád, Erdőd, Huta (Szelestyehuta), Kacs, Királydaróc, Nagykároly, Sarkad, Szamoskrassó, Szatmárhegy, Szinérváralja, Terep és Vámfalu. A gettókórházat dr. Fekete Samu szemorvos alapította és a munkában részt vettek dr. Kőváry Tibor, dr. Sárkány László, dr. Fenyves Ármin stb. A gettó parancsnoka Sárközi Béla rendőrtiszt, a Zsidó Tanács elnöke Schwartz Zoltán volt. Az 1944. május 3-án megkezdett gettózást május 6-ára már be is fejezték. Voltak emberek, akik életüket is kockáztatták, hogy segítsenek. Dr. Jakabffy Elemér a nagy kisebbségpolitikus kenyeret vitt az állomásra és a vagonokba dobálta. Varga Lajos, Koroknai Sándor, Földes Ilona zsidókat rejtegetett. A helyi újságokból az eseményekre nem lehet következtetni, mivel a Szatmár megyei könyvtárban nem találhatók az 1944-es esztendő sajtótermékei. A Magyar Holokauszt című tanulmány szerint a szállítmányok az alábbiak szerint indultak: 2 Pirkner Ernő zsidóbarát, jó szándékú ember, akinek írói és újságírói ambíciói is voltak. Ö jelentette meg éveken keresztül a Szilveszteri Krónika című kiadványt. 3 Randolph L. Braham: Magyar Holocaust című kötet: A szatmári gettó leírása