Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 5. A „mézeshetek" után baljós árnyak

1925-ben Déván megjelent írásából is kiderül, hogy mennyire ragaszkodtak magyar anyanyelvükhöz.

34 Romániában meglehetősen erős antiszemitizmus is volt. Az 1927-ben megalakult Vasgárda magyarellenes és antiszemita volt, s számos alkalommal rendezett pogromokat. Averescu már 1924-ben Focsaniban beszélt a zsidókérdésről, melyért szerinte a zsidók felelősek. Neumann Miksa az antiszemitizmusról a Magyar Kisebbség II. évf. 5. számában így ír: „Nemzetiségi és felekezeti szimbólumok jegyében egymásra uszítják a népeket... Mindenkor az izzó gyűlölet fejlesztése és fenntartása volt ezen egyesek legfontosabb feladata. Ilyen egyesek működésére vezethető vissza az antiszemitizmus. ... Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a zsidók elleni gyűlölet az ókortól a mai napig sokszor és sokféleképpen megnyilvánult. " Érdemes idézni a Magyar Párt brassói nagygyűlésének határozatát: „ Mondja ki a Magyar Párt, hogy a Romániához csatolt volt magyar területek zsidóságát, amely hű maradt magyar anyanyelvéhez, műveltségéhez, kultúrájához és a régi magyar szokásaihoz, a romániai magyarság integráns egységébe tartozónak tekinti. És míg egyfelől a zsidóság összes érdekeit a Magyar Párt - mint eddig is - testvéries közérzéssel felkarolja, támogatja és azokért mint saját kisebbségi ügyeiért dolgozik, úgy másfelől elvárja, hogy a magyar zsidóság a Magyar Párt alkotmányos keretein belül a régi hűséggel és lelkesedéssel vesz részt a Magyar Párt áldozatkész tevékenységében és erélyes küzdelmeiben. " 1925. október 14-én tizennégy államból tizenegy nemzet képviselői jöttek össze Genfben, hogy a kisebbségek jogairól meghallgatásra találjanak. Már az első kongresszusról csalódottan távoztak. Amikor 1933-ban Németországban a nemzeti szocializmus győzedelmeskedett, a kisebbség védelmét szolgáló kongresszuson a német küldöttség megdöbbentő javaslatot tett, miszerint minden népnek joga van a maga közösségéből kivetni azokat, akiket faji eredetük folytán vagy más szempontok miatt magára nézve károsnak tart. A zsidó küldöttség tiltakozásul kivonult a teremből. A Romániában megalakult Országos Zsidópárt - dr. Borgida József volt a Szatmár megyei tagozat elnöke - célja az volt, hogy minden, magát zsidónak tartó román állampolgárt egy táborba tömörítsen, hogy egyesült erővel kiharcolják jogaikat. A Szatmár megyei tagozatot hatvantagú választmány, míg a szatmárnémeti tagozatot harminckét tagú választmány irányította. Az Országos Magyar Pártot akarta megosztani a román hatalom az Országos Zsidópárttal, ami sikerült is, hiszen az 1933. évi romániai parlamenti választásokon egyik párt sem tudott számottevő eredményt elérni.

35 (Magyar Párt: 119 562 szavazat, 4,0 százalék, Zsidó Párt: 38 565 szavazat, 1,29 százalék.) Akkor 2 százalék volt a parlamentbe a bejutási küszöb. Az 1937. évi 34 Magyar Kisebbség. Negyedik évfolyam, I. félév, 1925. 35 Magyar Kisebbség. 1933. 4. szám