Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 3. A zsidók a szabadságharcban

1842- ben megalakult Szatmárnémetiben a zsidó hitközség,

18 s maguk választottak saját ügyeik intézésére bírót. Az első bíró Lichtmann József volt, akit 1842. április 2-án vett fel a városi tanács szatmári lakosnak. Lichtmannak kocsmája volt a piactéren, Almási Lajos telkén. 1842-ben telepszik le többek közt a városban: Láng Jakab rézműves, Mózes Efraim szappanfőző és gyertyaöntő Sárközújlakról, Izrael Mózes szabó és paplankészítő, Farkas Dávid sakter, mindkettő Udvariból, Bauer Adolf pék Ungvárról. 1843- ban: Spitz Sámuel, Farkas Lázár szűcs és sapkacsináló, Joel Brand órás, Rosenberg Sándor, Kain Lázár, Freund Ábrahám bőrkereskedő Munkácsról. A Szatmárnémetibe érkezők egy része a város vonzásköréből érkezett: Avasfelsőfaluból (Fischer Izsák), Csengerből (1843-ban Elefánt Mózes gombkészítő, Rosenberg Sámuel szabó), Mátészalkáról (1843-ban Márton József asztalos), Kisvárdáról (1841-ben Klein Bertalan kereskedő és Klein Sámuel), Sárközújlakról (1842-ben Mózes Efraim), de sokan jöttek és még többen az elkövetkező években Nagykárolyból, Nagyszőllősről. István császári és királyi főherceg, Magyarország nádora 1847. szeptember 9-én Szatmár vármegye székhelyére, Nagykárolyba látogatott. A Városháza dísztermében fogadást adtak, ahol felszólalt a szatmárnémeti zsidóság nevében Rooz Ezékiel főbíró. Ennek a beszédnek a szövegét 1911-ben a Fuchs Adolf-féle nyomdában kiadták.

19 3. A zsidók a szabadságharcban E témában külön könyv is készül, mivel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár rendelkezik a teljes zsidó névsorral - a régi Szatmár vármegye valamennyi településére vetítetten -, akik a szabadságharcban részt vettek. Az utolsó rendi országgyűlés XX. törvénycikke a vallás dolgában rendelkezik. A 2. paragrafus kimondja: „E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetre nézve, különbség nélkül, tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg. "A3, paragrafus: „ Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei, közállagalmi költségek által fedeztessenek s ez elvnek részletes alkalmazásával a minisztérium az illető hitfelekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elibe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni. " Érdemes a 4. és 5. paragrafust is idézni: „A bevett vallásfelekezetek iskoláiba járhatás, valláskülönbség nélkül, mindenkinek kölcsönösen megengedtetik. A minisztérium rendelkezni fog, hogy a bevett vallásokat követő katonák saját vallású tábori lelkészekkel láttassanak el." A magyarországi zsidóság történetében nagyjelentőségű az első magyar-zsidó naptár és évkönyv megjelenése '° Van olyan elmélet, ami szerint 1806-ban alakult volna, azonban ez nem reális. 19 Szamos, 1913. XI. 231. 268. sz.