Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 2. Az emancipáció rögös útján - A zsidó oktatásról

látogathatták. A lányok a Zárda iskolában tanultak, ahol nem részesültek hitoktatásban. 1892-től visszaállították a zsidó leányiskolát. 1883-ban Trefort Ágoston vallásés közoktatási miniszter Szatmárnémetibe látogatott, s a zsidó zugiskolák felszámolására hívta fel a figyelmet. Egy ellenőrzés alkalmával ugyanis tizennégy zsidó zugiskolát találtak, melynek tizennégy tagú tanítói karából senkinek nem volt szakképesítése, heten pedig rabbiktól kapott felhatalmazás alapján tanítottak. Az iskolák nem feleltek meg a legelemibb közegészségügyi követelményeknek sem, még bútorzatuk sem volt. A zugiskolákban akkor 123 zsidó gyermek tanult. 1883-ban Mandel Erhárt zenét oktatott a városban. 1895-ben fiú- és leánydiákotthon létesült. 1889-ben az irgalmas nővérek által működtetett óvodában 128 kislány közül 42 zsidó. A városi óvodába 32 zsidó fiú és 25 zsidó leány járt. Az elemi iskolákba járt zsidó gyerekek száma: Görög Katolikus Elemi Leányiskola: 10, Szatmári Görög Katolikus Leányiskola: 6, Szatmári Ev. Ref. Elemi Fiúiskola: 10, Szatmári Ev. Ref. Elemi Leányiskola: 6, Németi Ev. Ref Fiúiskola: 9, Németi Ev. Ref. Leányiskola: 8, Szatmárhegyi Ev. Ref. Elemi Fiúiskola: 1, Római Katolikus 6. oszt. Elemi Fiúiskola: 10, Római Katolikus 6. oszt. Elemi Leányiskola: 184. A zsidó elemisták 55,96 százaléka járt keresztény iskolába. Ugyanebben a tanévben az ismétlőiskolába 176 fiú és 234 leány járt. A felső iskolákban a zsidók létszáma az alábbi: Protestáns felső leányiskola: 5, protestáns felső leány munkaosztály: 5, ipariskola: 85, alsó fokú kereskedelmi: 25, Kir. Kat. Tanítóképző fiú: 1, Kir. Kat. Tanítónőképző: 19, Kir. Kat. Főgimnázium: 52, Ev. Ref. Főgimnázium: 36. 1893-ban 830 zsidó fiatal tanult valamilyen iskolatípusban. Dr. Bura László Iskolavárosunk Szatmárnémeti (Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999) című munkájában kimutatta, hogy 1869 és 1944 között a Református Gimnáziumban 3011 zsidó diák tanult, ami az összes diák 16,21 százaléka. Jordán Sándor főrabbi kezdeményezésére 1910-ben Szatmárnémetiben nyílt meg Magyarország első héber nyelvű óvodája. Halász Mór igazgató-tanító 1902-ben megírta A szatmári izraelita népiskola történetéi, amelyben feljegyezte a tanerők névsorát. Ez a munka, sajnos, elveszett. Dr. Stern Mór másolt át neveket a szatmári zsidóságról szóló könyvébe. Bura László Zsidóoktatás Szatmárban című müvében kimutatást közöl a zsidóságnak a tanulás iránti érdeklődéséről. Szatmár megye zsidóságának 1880-ban 40,9 százaléka, 1890-ben 50,4 százaléka, 1900-ban 57,9 százaléka tudott írni-olvasni. Ugyanez Szatmárnémetiben 1880-ban 53,5 százalék, 1890-ben 62,2 százalék, 1900-ban 68,8 százalék. Az 1850-1860-as években Danczinger Ignác és Hermann József tanítók álltak a közösség szolgálatában. A század második felében több mint két tucat tanító volt, mert tudták, hogy az érvényesülés útja a tudás. Karsai László írások az antiszemitizmus ellen, 1882-1993 című müvében írja: „A zsidók, mint ezt többek között Karády Viktor és Kemény István kutatási eredményei is bizonyítják, hagyományosan túlreprezentáltak voltak az