Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 6. Községi adattár

KAPNIKBÁNYA Egyetlen településhez sem tartozott közigazgatásilag. Nemesfém bányászatáról híres. 1900-ban 164, 1941-ben 64 zsidó lakta. KÁNTORJÁNOSI Az 1848/49-es szabadságharcban Ábrahám Áron (1822) vett részt. 1904-ben Klein József, 1908-ban Grószberger Ignác nyitott üzletet. Az I. világháborúban részt vett Grószberger Márkusz, Ehrenfeld Hermann vitézségi érmet kapott, Klein Zsigmond hadirokkant lett, Klein József harctéren szerzett betegségben halt meg. A két világháború között Grósz Henrik, Ehrenfeld Hermann, ifj. Klein Sámuel, Tattner Albert kereskedők voltak a meghatározóak. A vallási életet Beilisch Jankev rabbi irányította. 1941-ben 159 zsidó élt a településen. KÁNYAHÁZA A zsidóság XVIII. század végén telepedett le. Az 1848/49-es szabadságharcban Grosz Ferenc vett részt. Zsinagógával, mikvével, temetővel rendelkező hitközség, melynek lélekszáma 1880-ban 100, 1920-ban 200, 1930-ban 187, 1941-ben 195 fő. 1944-ben a szatmárnémeti gettóból deportálták őket. 1947-ben még 54 zsidó élt a településen, 1970 után egy sem. KÁPOLNOKMONOSTOR A XVIII-XIX. század elején Galíciából a közeli Magyarláposon telepedett le a zsidóság. 1820-ban van az első minyen (zsidó imaközösség), de az anyakönyv Magyarláposon maradt. 1832-ben 242 zsidó élt, 1860-ban - a zsinagógát csak 1867-ben adták át - bizták meg Schwarz Jekutiel rabbit a vallási élet irányításával. Öt követte fia, Schwarz Benjámin 1938-ban bekövetkezett haláláig, majd 1940-től veje, Fisch Háim Moshe vezette a közösséget, aki a holokauszt áldozata lett. 1900-ban 372, 1920-ban 340, 1930-ban 319 volt a zsidó lélekszám, akik közül 310 jiddis anyanyelvűnek vallotta magát. A település virilis polgárai voltak: Lax Jákov állatkereskedő, földbirtokos, cséplőgép-tulajdonos és Hegedűs Miklós ügyvéd. Itt született Éllek Jehuda Eliezer, Róth Ábrahám, akik héber és magyar nyelven írtak korabeli újságokban. (Róth Ábrahám a falu rendőre és a helyi posta vezetője volt.) Innen indult el Bernát Miklós a budapesti rabbiképzőbe s lett Tapolca főrabbija, 1923-tól pedig budapesti vallástanár. 1941-ben 282 zsidó élt a településen. A deportálás után 1947-ben 120 főt írtak össze, 1992-ben a településen zsidó már nem élt. KIRÁLYDARÓC A XVII. század elején már élt zsidó a településen. 1 850 körül elutasították Levinger Leopold Szatmárnémetibe települését. 1890-ben 154, 1900-ban 151, 1910-ben 140 zsidó élt a faluban. A vallási élet irányítója Jisakar Dov Friedman 1923-ig, amikor is Nagykárolyba költözik. A rabbi feladatokat veje, Jehuda Katz veszi át, aki egy