Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 6. Községi adattár

házában imádkoztak. Feleségével - Grósz Gizellával - a holokauszt áldozatai lettek. Géberjénben van zsidó temető. HAGYMÁSLÁPOS Az 1848/49-es szabadságharc után büntetésből az osztrák seregbe sorozták Simon Dávidot (1830). 1923-tól Weintraub Mendel lett a közjegyző. A legnépesebb család Joszipovics Jóna malmosé volt. A nyolctagú családból hárman tértek vissza. 1941ben 44 zsidót írtak össze. 1947-ben a településen zsidók már nem éltek. HIRIP Híres szülöttje Heves Vilmos (1878-1944) építész, akinek tervei Kolozsvárott valósultak meg. 1910-ben 60, 1920-ban 23 zsidó élt a településen. 1941-ben 14 zsidót írtak össze, 1947-ben már nem volt egy sem. HODÁSZ Szirmai Antal írásában olvasható, hogy 1810-ben a zsidóságnak zsinagógája van Hodászon. Az 1848-as összeírás pedig már egyértelműen mutatja a nagyarányú zsidó jelenlétet. E szerint 38 családban 142-en éltek, foglalkozásuk többnyire kereskedő, szabó, pék, tanító, szűcs. Fényes Felek 1851-ben kiadott munkájában már 195, Borovszky Samu monográfiájában 279 zsidóról ír. A falu társadalmi és gazdasági életében nagy szerepet játszott a zsidóság. Boltokat nyitottak és kóser vágóhidat létesítettek. 1939-ben létszámuk 191, 1941-ben 167. A vallási élet irányítója 1927-től Riesel Baruch Ábrahám főrabbi, aki Felsővisón és Budapesten végezte a rabbiképzőt. A zsidóság nagy része a holokauszt áldozata lett. A zsinagógát az 1950-es évek végén lebontották. Ma már a településen zsidó nem él, csak a meglévő két temető őrzi emléküket. A legrégibben - amely nehezen megközelíthető - az Arany és Bem utca közötti részen csak két sírkő található. Ezt 2004-ben körbekerítették. A másik temetőt amelyet húsz éve kerítettek körbe - a Dózsa György úton találni. Ebben 62 sírkő van. ILK A lakosság még emlékszik Spitzer Salamon üzletére, amit 1914 után özvegye vezetett, valamint Schwartz Jenő vegyeskereskedésére, amely 1936-ban nyílt. A településen 1941-ben 60 zsidó volt, akik a holokauszt áldozatai lettek: Gerendási Bernátné, Gerendási Józsefné, Gerendási Bernát, Gerendási Ernő, Gerendási Jenő, Gold Ármin, Gold Árminné, Gold Szeréna, Grosz Ferencné, Grosz Jenő, Herskovits Pinkász, Herskovits Pinkászné, Herskovits Dezső, Herskovits Olga, Herskovits Klári, Herskovits Ferenc, Kantner Bernát, Kantner Bernátné, Kantner Menyhért, Kantner Zoltán, Kantner Tibor, Kantner Lili, Klein Miksa, Klein Miksáné, Klein Magda, Kupferstein Eliásné, Meizlik Ignác, Spitzer Salamonné, Spitzer Lipót, Blum Márton, Blum Mártonné, Schön Kálmán, Schön Kálmánné, Schwartz Herman, Schwartz Hermanne, Schwartz Eva, Schwartz Izidorné, Schwartz Ági, Schwartz