Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 6. Községi adattár

ERDŐD A XVIII. század elején már voltak a településen zsidók, amit az is bizonyít, hogy 1820-ban már megalakul a hitközség. 1910-ben a számuk 173, 1920-ban 140. Zsinagóga, mikve, temető szolgálta a vallási életet. 1904-től 1919-ig Jekutiel Jehuda Halpert a rabbi, majd Joel Katz, aki közösségével együtt mártírhalált halt. 1941-ben 146 a zsidóság száma. A szatmárnémeti gettóból deportálták őket. 1947-ben még 80 zsidó élt a településen, azonban 1970 után már egy sem. FÁBIÁNHÁZA Az I. világháborúban vett részt Weisz Ferenc mészáros. 1926-ban költözött a faluba Neumann Bertalan szabómester, akinek a szomszédos Nagyecseden is volt társas üzlete. 1933-ban Bleier Ferenc rőfös- és szatócsüzletet nyitott. 1941-ben 79 zsidó élt a településen. 1944-ben a faluból 38-at vittek el a mátészalkai gettóba, majd Auschwitzba, ahonnan senki nem tért vissza. FEHÉRGYARMAT A településen az 1850-es években 56 zsidó élt, a lakosság 2,26 százaléka. A zsidó közösség - amely zsinagógával és iskolával is rendelkezett - vallási irányítását Jungreisz Benjámin és Günczler Vilmos rabbi irányította. Mátyás Adolf 1900-tól élt a községben. Ö volt az izraelita hitközség elnöke, ezen kívül megyebizottsági tag, OMKEelnök. Mayer B. Ferenc, aki Pozsonyban rabbiképzőt végzett, 1902-ben nyitott fatelepet és cementárugyárat. Később községi képviselőnek választották. Engel Ármin kéményseprő mester 1902-től huszonöt éven keresztül tűzrendészeti felügyelő. Weisz Antal 1904-től szíkvízgyárat működtetett. Az I. világháborúban részt vett a négy Weisz fivér és Frank Jenő kereskedő. 1941-ben 774 zsidó élt a településen. A mátészalkai gettóból deportálták őket. 1970-től a településen zsidó már nem volt. FELSŐBÁNYA 1869-től már van rendszeres imádkozás és mikve is. Akkor már 31 zsidó élt a településen. Kezdetben lakáson, majd imaházban tartották az istentiszteletet. 1890-ben Nadler Meir Zeévet kérik fel rabbinak, aki ezt a tisztséget 47 éven át tölti be, 1937ben bekövetkezett haláláig. 1937-től a deportálásig Strohli Perec Tuvja rabbi áll a közösség élén. 1910-ben adták át a zsinagógát. Akkor már 268 a zsidóság lélekszáma. 1920-ban 193, 1930-ban 322, 1941-ben 309 személyt írtak össze. A közösség legjelentősebb elnöke Zakariás Ernő volt. A település jeles szülöttje Boros Adolf (1867-1945), aki Szatmárnémetiben nyomdát és könyvkereskedést nyitott, s egyik irányítója volt a status quo hitközségnek. A felsőbányai zsidókat a borpataki gettóból viszik Auschwitzba. 1947-ben 80, 1972-ben 8, 2002-ben 1 zsidót és 4 jiddis anyanyelvűt írtak össze.