Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 1. A honfoglalás, az Árpád-házi királyok kora

II. A BETELEPEDÉSTŐL A VÉSZKORSZAKIG 1. A honfoglalás, az Árpád-házi királyok kora A magyar-zsidó kapcsolatok a honfoglalás korában jól működtek. Söt a honfoglalás nehéz feladatában a magyarokhoz csatlakozott kazár törzsek is részt vettek, amely törzsek tudvalevőleg a zsidó vallást követték.

1 Egyes történészek a honfoglalás előtti időkből számítják a magyar-zsidó kapcsolatokat. A teljes és pontos igazsághoz hozzátartozik, hogy a honfoglalókkal érkező kazárok nem voltak zsidók, csak a zsidó vallást követték. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a kazároknak szoros gazdasági és politikai, sőt személyi kapcsolataik voltak a zsidókkal. „A IX. század közepén a kagánnak volt zsidó és muszlim tanácsadója is " - írja Csorba Csaba.

2 Szabolcsi Bence

3 viszont azt mondja, hogy sem faji, sem kultúrtörténeti szempontból nem bizonyítható, hogy a kabarok milyen mértékben tették magukévá a zsidó vallást. Faji szempontból is zsidók voltak azonban a Nyugat-Európából, főleg német, morva, cseh területekről érkezők. Bár arra bizonyíték nincs, hogy szervezett formában éltek volna, egy részüket a honfoglalás már itt találta. 955 körül közli Chászdái Sáptur a kazár királyhoz intézett levelében, hogy két Kordovában járt horvát zsidó felajánlotta, hogy a „Hungrin" országában lakó zsidók közvetítésével eljuttatják levelét Kazárországba. írásos bizonyíték van arról is, hogy a 960-as években Taksony a fejedelmi szolgálónépek szervezetének kialakítása után „bekapcsolta az országot a szomszédokkal való távolsági kereskedelembe, magyarországi mohamedán, zsidó és türk kereskedők jelentek meg a Nyugat-Európa felé is forgalmat bonyolító prágai vásáron, "

4 ahol minden bizonnyal rabszolga-kereskedelemmel is foglalkoztak, ugyanis Prága volt a X. században a rabszolga-kereskedelem központja. Szent Adalbert prágai püspök 969-ben elsősorban azért mondott le, mert nem tudott kellő hatékonysággal szembeszegülni a zsidó rabszolga-kereskedőkkel a keresztény rabszolgák adásvétele tárgyában. Néhány évtizeddel később Szent István törvénye is tiltotta a rabszolga-kereskedelmet az ország területén. Magyarországi zsidókról ír Györffy György, akik nemcsak Nyugat-Európába, hanem keletre is szállították portékáikat, egészen a Dunadeltáig vagy még tovább is, ahol már nemcsak oroszokkal és bolgárokkal, hanem a keleti világ kereskedőivel is kapcsolatba kerültek. Ezek a kereskedők kapcsolták be Bulár kazár vezér 731 -ben fényes győzelmet aratott az arabok és örmények fölött. 740-ben a zsidó vallásra tért, és ettől kezdve a Dávid nevet vette fel. Kazárország lett az üldözött zsidók menhelye. A IX. század elején a Lebédiába vonuló magyarok szövetségben voltak a kazárokkal. A honfoglaló magyar törzsekkel kazárok is jöttek. Csorba Csaba: Árpád népe. Kulturtrade Kiadó, Bp. Szabolcsi Bence: A zsidóság története Magyarországon. Bp., Osiris Kiadó, MTA Jud Kutatóközpont, 1999. Györffy György: István király és műve. Gondolat, Bp., 1977.