Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 5. Csenger

Csenger. Izraelita-templom. Az 1958-ban lebontott csengeri zsinagóga Éveken át Csenger és a szomszéd községek- Porcsalma, Csenger, Sima, Nagygéc, Kisgéc, Tóthfalu, Újfalu, Ura, Pátyod, Tyúkod, Ököritó, Szamosbecs, Tatárfalva, Szamosangyalos, Szamossályi, Szamosdara, Rápót, Hermánszeg, Rozsály, Zajta, Gacsály, Csegöld zsidói- egy hitközséget alkottak. Amikor a katonai felmérésben szereplő imaház kicsinek bizonyult, elhatározták, hogy újat építenek. 1820-ban adták át az akkori viszonyokhoz képest a megye egyik legszebb templomát. A hitközségi tagok végezték a kőműves és asztalos munkák nagy részét (például Kaszavits László ükapja készítette a Tóraszekrényt és a bejárat feletti feliratot.) A közösség másik rabbija Spitz Mózes volt, aki éppúgy a csengeri zsidó temetőben nyugszik, mint a Nagykárolyból választott Östreicher rabbi, akinek idejében - 183 l-ben - épült fel a zsinagóga. Ezt követően a Jungreisz rabbi dinasztia vezette a hitéletet. Először Jungreisz Ábrahám, majd 1904-től Jungreisz Antal kerületi anyakönyvvezető lett főrabbi. Kilenc gyermeke volt, aki közül Lipót fia rabbi lett. 1896. szeptember l-jén nyílt meg az izraelita elemi iskola a Kaufmann Adolf hitközségi elnök által bérbe adott két kis szobában, majd új iskola épült 1904-ben, amely három tanteremből állt. A szép épületet Ungvári Béla szatmári építész tervezte és építette. Az iskola 48 éven keresztül működött öt kiváló tanító áldásos munkájával. Érdemes nevüket és működési idejüket feljegyezni: Kaszavitz Miksa (1896-1926), Friedmann Julia (1896-1907), Pollák Teréz (1907-1924), Balázs Gizella (19241944), Göndör Gyula (1926-1944).