Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 4. Nagybánya

Emléktábla Nyíregyházán a Bessenyei téren, a volt Hadkiegészítő Parancsnokság épületén A német megszállást követően 1944. április 4­éről 5-ére a legtöbb virilis zsidót letartóztatták - mint­egy ötven főt -, Kistarcsára és onnan Auschwitzba vit­ték őket. Ok voltak az első magyarok Auschwitzban. A Zsidó Tanácsnak elren­delték az összes ékszer be­szállítását, ezen kívül 500 lepedő, 200 szőnyeg, 200 darab szőrmeáru és 300 dunyha átadását. A gettó fel­állítását Boér Endre, Szat­már vármegye alispánja ja­vasolta, s helyét Endre László látogatásakor ponto­sították. A gettósítást ellen­ző Tamás Károly polgármester lemondott s elhagyta a várost. Először a Kőnig-féle üveggyár négy szárítószintjét akarták kijelölni. Végül a Phönix üzem mellett a Ber­náth-féle vas- és fémgyár udvarán állították fel a kényszerlakhelyet. A nagybányai já­rás, Nagysomkút és Kápolnokmonostor zsidó lakosainak a három kilométerre lévő Borpatak egyik gazdasági csűrét és istállóját utalták ki. A gettóba gyűjtés előtt néhány családnak sikerült elszöknie, illetve elrejtőznie. Azonban egy 33 tagú csoportot a Kol­tó melletti erdőben, illetve két családot Nagysomkút közelében elfogtak. A zsidóság összegyűjtésére, értékeik megkaparintására két osztag alakult Nagy Jenő rendőrfőnök és Gergely Gyula nyilas vezető irányításával. 1944. május 3-án reggel öttől éjfélig minden zsidó a gettóban volt. A Nagybánya című hetilap 1944. május 7-i száma elégedetten nyugtázta, hogy „befejeződött a zsidók kitelepítése". A Bernáth-féle gettóban három nagyméretű, de rossz állapotban lévő épületbe 3660 főt zsúfoltak. Legtöbben a vizes földön aludtak, az asszonyok, gyermekek az első nap megbetegedtek. Ekkor a zsinagógában felállított kórházba kerültek. A gettó zsidó pa­rancsnoka egy Lusztig nevű tartalékos tiszt volt. Néhány fiatalnak sikerült megszöknie. A munkaszolgálatot teljesítők megpróbáltak a gettóba élelmiszert vinni, azonban Nagy Jenő rendőrfőnök ezt megtiltotta, sőt megverette őket. Egy Fischer nevű mun­kaszolgálatos a verést követően a gettóban meghalt. Hasonlóképpen bántalmazták Valeminn Vilhelm nagybányai keresztény lakost is, aki internált zsidó feleségének és családjának próbált meg néhány barátjával élelmet vinni. Megkínozták Geller Béla 70 esztendős anyósát is. A kínzásokat Nagy és Várhelyi irányítása mellett Balogh Károly (Kornél), Berentes László, Haracsek József, Czeisberger (Csiszperger) Péter,

Next

/
Thumbnails
Contents