Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 4. Nagybánya

Emléktábla Nyíregyházán a Bessenyei téren, a volt Hadkiegészítő Parancsnokság épületén A német megszállást követően 1944. április 4éről 5-ére a legtöbb virilis zsidót letartóztatták - mintegy ötven főt -, Kistarcsára és onnan Auschwitzba vitték őket. Ok voltak az első magyarok Auschwitzban. A Zsidó Tanácsnak elrendelték az összes ékszer beszállítását, ezen kívül 500 lepedő, 200 szőnyeg, 200 darab szőrmeáru és 300 dunyha átadását. A gettó felállítását Boér Endre, Szatmár vármegye alispánja javasolta, s helyét Endre László látogatásakor pontosították. A gettósítást ellenző Tamás Károly polgármester lemondott s elhagyta a várost. Először a Kőnig-féle üveggyár négy szárítószintjét akarták kijelölni. Végül a Phönix üzem mellett a Bernáth-féle vas- és fémgyár udvarán állították fel a kényszerlakhelyet. A nagybányai járás, Nagysomkút és Kápolnokmonostor zsidó lakosainak a három kilométerre lévő Borpatak egyik gazdasági csűrét és istállóját utalták ki. A gettóba gyűjtés előtt néhány családnak sikerült elszöknie, illetve elrejtőznie. Azonban egy 33 tagú csoportot a Koltó melletti erdőben, illetve két családot Nagysomkút közelében elfogtak. A zsidóság összegyűjtésére, értékeik megkaparintására két osztag alakult Nagy Jenő rendőrfőnök és Gergely Gyula nyilas vezető irányításával. 1944. május 3-án reggel öttől éjfélig minden zsidó a gettóban volt. A Nagybánya című hetilap 1944. május 7-i száma elégedetten nyugtázta, hogy „befejeződött a zsidók kitelepítése". A Bernáth-féle gettóban három nagyméretű, de rossz állapotban lévő épületbe 3660 főt zsúfoltak. Legtöbben a vizes földön aludtak, az asszonyok, gyermekek az első nap megbetegedtek. Ekkor a zsinagógában felállított kórházba kerültek. A gettó zsidó parancsnoka egy Lusztig nevű tartalékos tiszt volt. Néhány fiatalnak sikerült megszöknie. A munkaszolgálatot teljesítők megpróbáltak a gettóba élelmiszert vinni, azonban Nagy Jenő rendőrfőnök ezt megtiltotta, sőt megverette őket. Egy Fischer nevű munkaszolgálatos a verést követően a gettóban meghalt. Hasonlóképpen bántalmazták Valeminn Vilhelm nagybányai keresztény lakost is, aki internált zsidó feleségének és családjának próbált meg néhány barátjával élelmet vinni. Megkínozták Geller Béla 70 esztendős anyósát is. A kínzásokat Nagy és Várhelyi irányítása mellett Balogh Károly (Kornél), Berentes László, Haracsek József, Czeisberger (Csiszperger) Péter,