Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 3. Mátészalka

,, Bölcsesség az élet sója, Bölcs meg az, ki pénzét óvja, Aki pedig pénzét óvja, Ne feledkezzen meg róla, Hogy így szól a legszebb nóta: Mátészalka közepéből viszi szét a sürgönypózna, Hogy legolcsóbb Földes Vilmos gépraktára és vasboltja. Kapható itt eke, borona, cséplőgép és motor, G ép szíj, vető és varrógép, kerékpár és traktor. " A hirdetésekből is kiderül, hogy a két világháború között a kereskedelem zömét a zsidók irányították. Az üzletekben eladásra felkínált áruk puszta felsorolása is a település népének társadalomtörténeti arculatát idézi, amit zsidó kereskedők formálnak, alakítanak. Az áruk az új tulajdonosaik látókörét is bővítik. Kínálják a menyaszszonyi kelengyéket, szőnyegeket, bérautókat, épületfát és asztalosanyagokat, cementet és égetett cserepet, épület- és bútorvasalásokat, festékárukat, kerékpárt és varrógépet, arankamentes lóherét és lucernamagvat, Fordson-traktort, boronát, vetőgépet, angol szövetet. Mindezt akkor, amikor még számos szalmatetős lakóház, több tucat földház, földbe süllyesztett lakóház, földkunyhó, faeke, faborona, házi vászonból készült alsó és felső női és férfi ruha, kemence, vályogtégla stb. a helybeli lakosság vagyonalapja. Természetesen egyesek élvezték a kínálatot, de azok körében is újat hoztak a zsidók által kínált jégszekrények, elektromos háztartási eszközök, lombikos kávéfőzők, rádiók, magasnyomású házi permetezőgépek, műtrágyák, csávázott vetőmagvak. A zsidótörvények azonban éreztetni kezdték hatásukat. S amikor a bécsi döntés értelmében a román uralom alatt lévő szatmári részt visszacsatolták, Mátészalka újból falu lett. A politikai, gazdasági és szellemi élet a történelmi megyeszékhelyre, Szatmárnémetibe helyeződött. Ahogy azonban megerősödött, a hátország szerepe, újból lendületet vett a gazdasági élet. Több rőfösüzlet, cipőbolt, konfekciós ruházati bolt „változott" kereszténnyé. Megkezdődtek a munkaszolgálatra történő behívások, miközben vasútépítő munkaszolgálatosokat vezényeltek Mátészalkára s a Szatmár utcában csűrökben, módosabb gazdáknál helyezték el őket. Sokan vették igénybe az ingyen munkaerőt gyümölcsösök telepítésénél, mezőgazdasági munkáknál, bár feladatuk a vasúti töltések javítása lett volna. Kellér Dezső, az ismert konferanszé mátészalkai munkaszolgálata alatt társainak kabaré-előadásokat rendezett. A Mátészalkán állomásozóknak Tábori Elet címmel lapjuk is volt, melyben szeretettel emlékeznek a vendégszerető szalkaiakra. Mátészalka a 108/16. és a 108/17. hadműveleti számú századnak volt felállítási helye. Az előbbiek Ukrajnától Dunskirchenig védték a hazát, az utóbbiak 1945 januárjában a soproni repülőteret építették. Mindkettő a kassai hadtesthez tartozott és egyikben sem volt mátészalkai. A mátészalkaiak a következő munkásszázadokban voltak: 11/5, 101/3, 101/34, 101/71 kmsz,