Fazekas Árpád: Adatok a fogászat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei történetéhez - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 15. (Nyíregyháza, 2008)
3. A fogorvoslás megyei tükre
Az 1988. február l-jén érvénybe lépett új Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a sebészeti ellátás ágylétszáma 322 volt. Ebből 12 ágy esett a Szájsebészeti Osztályra, amelynek Dr. Juhász Gyula volt a vezetője. Az 1899. november 20-tól folyamatosan működő Erzsébet Közkórház (1969. dec. 5-étől -javaslatomra- Jósa András Kórház) centenáriuma idején 38 az intézmény 3826 dolgozója 2141 ágyon gyógyította a betegeket. Ekkor a Szájsebészeti Osztály tagozódása a következő volt: Vancsó Ágnes dr. osztályvezető főorvos, Csémi László dr. fogorvos, Fábián Gábor dr. szakorvos, Hajdú Szabolcs dr. szakorvos, Varga Péter Károly dr. szakorvos és Pócsik Tiborné főnővér. A kórház centenáriumi ünnepségeinek a sikerét és magas színvonalát nagyban elősegítette, hogy ekkor a főigazgató Dr. Séra Gyula fogszakorvos, az elismert amatőr festő-művész és művészetpártoló volt. A fogorvoslás megyei története kapcsán is büszkén utalunk a kuruzslás elleni magyar nyelvű felvilágosítás első jelentkezésére, a Nagykárolyban 1772ben kinyomtatott „A néphez való tudósítás, miképpen kelljen a maga egészségére vigyázni" című kötetre, amelyet nagytornyai Marikowzki Márton dr. (1728-1772) írt. A 769 oldal terjedelmű munka a leghatározottabban ,,a kurittyoló" országjáró, kóborló orvosok, a falusi himpellér orvosok, azaz a kuruzslók ellen kel ki, ekként: „A pusztító tolvajok neveit mindenütt ki szokták hirdetni, de bár az ily kóborló és kontár orvosokat is mindenütt szorgalmatosanfeljegyeznék, kinek-kinek az ő gyilkos cselekedeteiket is hozzá tévén, vagy pedig megbélyegeznék őket, hogy ezt látván a közönség hova tovább elidegenedne az ilyen szabadon járó gonosz tévő hóhéroktól. " Máig időszerű a könyv szerzőjének alapgondolata: „bizonyos vagyok abban, hogy a rendetlen szabadság, noha mindenben, de az orvoslásban kiváltképpen veszedelmes. "! 39 Megemlítem, hogy az ,, Orvosi emlékek a nyírbátori járásban " című, 34 évvel ezelőtt írott cikkben 40 közöltünk egy fényképet Nyírbátor XX. század eleji főteréről. A mai ember alig akart hinni a szemének, mert az egyik cégtáblán ez volt olvasható: „ Schwartz Miksa fog- és foggyökér húzó borbély és fodrászmester" A borbély rendelője a borbélyműhely (tonstrina, officium) volt, s az utcai fronton lógott az ősi cégér: a réztányér, a medence vagy borbélytányér. Ha a mester meghalt, az özvegye vagy a fia holtáig folytathatta a borbélyságot. 38 Fazekas, 1997. 157. p. 39 Fazekas, 1988.; Fazekas, KM. 1997. február 10. 7. p. 40 Fazekas, KM, 1973. 9. p.
