Fazekas Árpád: Adatok a fogászat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei történetéhez - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 15. (Nyíregyháza, 2008)
3. A fogorvoslás megyei tükre
15. kép Barna Ignác (1822-1894) Barna Ignác a szabadságharc bukása után Bécsben fogászatot tanult Carabelli tanítványától Sterne Ferenc (1810-1881) fogorvostól, majd 5 év után visszatért Pestre. Megírta 1871-ben Fogászat c. főművét (183 old. és 34 igen sikerült körajz), amelyben ekként jellemezte a hazai viszonyokat: „Nekünk tulajdonképpen még nincs fogászatunk, csak lehet és kell is, hogy legyen. Jelenleg, kivéve a fővárost, egy-kettőt a vidéken, országszerte illetéktelen egyének által, s a legotrombább módon gyakoroltatik." Barna Ignác emellett mint költő és műfordító is korának ismert személyisége volt, s a klasszikus költők műveinek fordításáért 1876-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Rendkívül értékes szájsebészeti, plasztikai műtét eredményességét őrizte meg számunkra Kállay Rudolf, dr. „Jelentés Szabolcs vármegye Erzsébet Közkórházának 1912. évi működéséről" című terjedelmes kötetében a sebészeti főorvos beszámolója. Ugyanis Dr. Klekner Károly osztályvezető főorvos (16. kép) „A sebészeti osztály működése" c. tanulmányában 34 , amely a kórházi évkönyvben olvasható, egyebek között ez áll: „Műtét az arcon: 15 éves leányka, akinek is 5 év óta sokízületi csúz után fejlődött ki két oldali állkapocsízületi teljes merevsége ... más egyénből vett sérvtömlő" felhasználásával végzett eredményes plasztikai műtétet. Klekner, 1912. 52. p.
