Fazekas Árpád: Adatok a fogászat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei történetéhez - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 15. (Nyíregyháza, 2008)
2. A fogászat hazai kialakulása
A régi kolostori kórházakban a szerzetes orvosok eleinte mind a belső betegségekkel (belgyógyászati kórformák), mind a külső betegségekkel foglalkoztak. Mígnem 1279-ben a budai zsinat eltiltotta őket a vérzéssel járó beavatkozásoktól. Ezáltal, sajnálatosan mind a sebészet, mind az érvágás alacsony műveltségű borbélyok, felcserek, chirurgusok és fúrdősök feladata lett. 13 Az első európai borbély céh az 1260-ban Párizsban alapított Sebész Céh volt, amely patrónusának a két ingyen gyógyító orvosszentet: Szent Kozmát és Szent Damjánt választotta (lásd a címlapon). Hazánk legkoraibb Kozma- és Damjánábrázolása a szabolcsi Beszterec községben 1901-ben talált aspersorium fogantyúján látható. 14 Ez a gyógyításhoz, pontosabban vízvetéshez (gyeszkentálás) használt szenteltvíztartó edény X-XI. századi bizánci ötvös remekmű, Jósa András révén került a Nemzeti Múzeumba. A 2-3^4. sorszámú kép a nyíregyházi Jósa András Múzeumban lévő másolat alapján készült. Az aranyozott ezüstből készült edényen a Szent Kozma és Szent Dámján szoborfejek közötti lemezke görög feliratú, s jelentése: „Jézus forrása a gyógyításoknak is. " A céhek által kiképzett és letelepedett borbélysebészek mellett azonban voltak jelentős számban ún. vándorsebészek is, akik városról-városra illetve vásárról-vásárra járva, látványos mutatványként űzték mesterségüket, többnyire vendéglőkben, korcsmákban. Utóbbiak egyéb elnevezései: barbitonsores, dentatores, dentifrangibuli („fogtörő", Zahnbreeher). Mária Terézia 1755-ben még eltűrte, de 1778-ban már tiltotta a vásári foghúzók működését. Az orvostörténelem szerint a fogászat újkora a XVIII. században kezdődik, amikor Európa nagy városaiban megjelennek a fogorvos specialisták és számos fogászati szakkönyvet írnak. A magyar fogászat történetében jelentős a Turnovszky család szerepe, hiszen 3 generáción keresztül a legjobb fogorvosok közé tartoztak. Az orvosdinasztia őse, Turnovszky Bernát (1787-1869) még Csehországban született, seborvosi és szülészmesteri képesítését 1807-ben a prágai, míg fogászmesteri oklevelét 1822-ben a bécsi egyetemen szerezte. Az 1820-as évek elején telepedett le Pesten, ahol sok évtizeden keresztül fogorvosi gyakorlatot folytatott. Fia, Turnovszky Frigyes (1818-1877) még szintén Csehországban született, de Bécsben szerezte meg orvosdoktori oklevelét és Pesten, apja mellett a tapasztalatait. Fogászmesteri oklevelet már a pesti egyetemen nyert, 1841. október 29-én. Megengedték neki, hogy a gyakorlati fogászatból magántanári előadásokat tartson a rendelőjében. Kitűnő német nyelvű könyvet írt 1856-ban: Handbuch der Zahnheilkunde címen (Pest, Geibel kiadó). Utóbbinak a fia, s egyben a fogorvos dinasztia harmadik tagja Turnovszky Jenő, aki 1879-ben már Budapesten szerezte orvosi oklevelét és a rendelője Szervita tér 1. szám alatt volt. 13 Fazekas, KM, 1995. febr. 1. 15. p. 14 Fazekas, 1988.; Fazekas, KM, 1997. febr. 10. 7. p.
