Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

A mezővárosi jogállás pontos kritériuma a korszakunkban nem is volt megállapítva. Itt Szabolcsban és Szatmárban mezővárosnak mondották az olyan helyet, amelynek viszonyát a földesúrhoz szerződés szabta meg, de azt is, amely mint faluközösség, egy vagy több földesurával szemben az autonómia némi csökevényét meg tudta őrizni. Az a hely is mezővárosnak számított, amelynek régi szokásjog vagy új adomány alapján hetivásár vagy éppen évi egyszeri országos vásár tartására volt joga. Ténylegesen mezővárosi funkciót csak azok a népesebb, nagyobb helyek töltöttek be (Nagykálló, Kisvárda, Nyírbátor, Csenger és Fehérgyarmat), amelyek egy-egy körzet ipari-forgalmi és árucsere központjaiként megmaradtak. Azonban ezek is állandó vitában állottak földesuraikkal, hol gazdasági, hol önkormányzati autonómiájuk sérelme miatt. így a táj mezővárosi skálája igen széles, rajta van Nyíregyháza és ugyancsak ott Jánk is. Nem is mindenik tudta mindvégig megőrizni ilyen jellegét. Mezővárosok és népességük:

129 Helység neve Népesség Helység neve 1720 1785 1839 Szabolcs megye: Bakta 25 család 133 család 701 lélek Bátor 116 család 254 család 2585 lélek Bogdány 17 család 129 család 1285 lélek Dob 248 család 2146 lélek Kisvárda 17 család 215 család 2219 lélek Lök 33 család 354 család 4562 lélek Mada 15 család 95 család 1607 lélek Mándok 33 család 127 család 1475 lélek Máriapócs 8 család 190 család 1429 lélek Nagykálló 233 család 466 család 5499 lélek Nyíregyháza 51 család 1444 család 16648 lélek Új fehértó 36 család 529 család 6361 lélek Vaja 20 család 117 család 1102 lélek Összesen: 604 család 4301 család 47619 lélek 129 ACSÁDY, 1896.28-30., 125-126., 129-131.; VERESS, 1961-1962. 162-164.; FÉNYES, 1836-40.111. 82., IV. 221., 229-230., 237-239., 246-248., 281-283., 292., 303.