Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

mind a három megyében megszűnt, és a helyébe lépő kálvini egyház önállóan alakította ki az eléggé változó szervezetét. A XVII. század végén a kálvinista egyházközségek Szabolcs vármegye területén három egyházmegyéhez tartoztak. A Rakamaz-Nyíregyháza-Debrecen vonaltól nyugatra eső falvak egyházait a debreceni, a Nyírségen levőket a szabolcsi, a Nyírség keleti peremén állókat a szatmári seniorátus fogta össze. Szatmárban az Ecsedi-láp környékiek a nagykárolyi, a Túr és a Kraszna közé esők a szatmári egyházmegyében voltak, de a szatmári Tiszahát és Erdőhát tíz faluját a beregi egyházmegyéhez számították még 1809-ben is. Csak 1821-22-ben csatolták ezeket a szatmári seniorátushoz.

109 A XVII. század végén a század folyamán megindult migráció következményeként - Beregnek és Szabolcsnak a mai megyéhez tartozó területén kilenc faluban volt görög egyház, akkor még kizárólag kárpát-ukrán (ruszin) népességgel. Ez a kilenc hely anyaegyházat alkotott a munkácsi görög katolikus püspökség fennhatósága alatt. Az újabbkori egyházi Schematismus ezek közül Révaranyost és Vencsellőt már a XVI. században is meglevőnek, Nyírbélteket pedig 1609-ben fennállónak mondja. Lehet, de más adatunk nincs rá. A schematismusnak az az állítása, hogy az új fehértói rác görög katolikus egyház középkori eredetű, feltehető, de nem bizonyítható. Rácok e tájon Brankovics György birtoklása idején (1427 után) telepedtek meg.

110 Az 1705. évi összeírás alapján hitelesen megállapíthatóan Szabolcs megyében 16 görög katolikus egyház volt, de csak 15 faluban (Újfehértón két egyház volt ez időben). A XVII. század második felében a munkácsi görög katolikus püspökség fennhatóságát a lassan szaporodó ortodox egyházak a megyében elismerték, és így alakultak ki a kárpát-ukrán (ruszin) nyelvű falusi plébániák. Mellettük azonban voltak román nyelvű görög keleti, majd görög katolikus egyházak is, ezeket 1821-ben a nagyváradi görög katolikus püspökség alá rendelték. A görög katolikus hívek szellemi központja, kegy- és búcsújáró helye a Tiszántúlon Máriapócs lett. Innen ugyan 1696-ban a csodatevő és könnyező Mária-képet I. Lipót Bécsbe vitette, de 1715-ben a csoda „megismétlődött", és ettől kezdve fokozatosan nőtt a híre. A falu fatemploma helyébe 1731-1756 között felépített mai templom és a melléje 1749-ben alapított Szt. Bazil-rendi kolostor és iskola a központi szerepét mind inkább kiemelte. A búcsújáró hely 1819-ben vásártartási jogot és ezáltal mezővárosi rendtartást nyert.

111 A római katolikus egyháznak a XVI-XVII. századra temploma nem maradt; a kisvárdait és a nagykállóit csak 1660 után, - amikor a várba királyi őrség jött 109 LAMPE, 1718. 603., 622-624., 626-627.; TREk, I. LS. l.;KissK., 1878.94. HO Schematismus, 1918. 66.; SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 6. No. 164. 1705. 111 BOROVSZKY, [1900.] 349-351.