Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
A majorsághoz a közeli falvak jobbágyai szántás, vetés és betakarítás idején robotra voltak kötelesek. 92 Ilyen birtoktest vagy uradalom azonban sem Szatmárban, sem Szabolcsban több nem is volt. Sokkal általánosabb az olyan birtok, mint a Barkóczy családé. Barkóczy László 1658-ban kelt végrendelete szerint nyolc falu (Nyírcsászári, Kisléta, Hodász, Gebe, Nyírparasznya, Beregdaróc, Fejércse és Ugornya) egészen és hét (Nyírpilis, Szakoly, Gelénes, Beregsurány, Marokpapi, Vámosatya, és Gacsály) csak részben volt birtokában. A birtoktestnek két központja volt: Nyírcsászáriban és Gelénesen, ahol egyegy kúria is állott. 93 Ennél részletesebb betekintésünk van a megyék vezető középnemesi családai birtokviszonyaiba a Bogdányi család 1637. évi osztozkodása alapján. Az ősi kúria Nyírbogdányban volt, de Nyírgyulajban is állott egy kis bástyával megerősített udvarházuk. A bogdányi kúria kiterjedt telken épült, baromudvarral, szérüs- és szőlőskertekkel. A rajta levő épületek (két felház, azaz szilárd anyagból épült lakóház, nyári ház, sütőház, szenesház, pincejégverem, szekérszín, csűr, eresz és istálló) értékét 150, a szőlőét 200 forintra becsülték. A kúria palánkkal, a szőlőskert karóval volt kerítve. A gyulaji telken két rendház (fából ácsolt lakóépület) volt az uraság részére, az egyik alatt pincével. A harmadik lakóépületben az udvarbíró deák lakott. A leírás alapján úgy tetszik, mintha az udvarház palánkkal és árokkal lett volna kerítve, a kapubejárat bástyával megerősítve, és az őrség számára volt még egy kisház, a legények háza, konyhával, kamrával. Az épületeket szekérszín, pince, kamra, sütőház és pajta egészítette ki. A birtokot az egész megyében szétszórtan 11 faluban 115 lakott jobbágytelek és 25 pusztatelek jelentette. Debrecen környékén, a hódolt területen volt még 9 pusztafaluban részbirtokuk, ezek a környékbeli, még népes falvak lakóinak és Debrecennek voltak zálogba, illetve bérbe adva. A lakott és lakatlan telkekből 103, illetve 12 négy faluban (Nyírbogdány, Kisléta, Pócspetri és Bogdány) feküdt; a többi helyen csupán egy-két lakott, két-három lakatlan telek volt birtokukban. A család nyilván biztonsági okokból - Nagyecsedben is tartott házat, amely aligha lehetett nagyobb, mint a parasztházak, mert két szobából, pitvarból és kamrából állott. A földesúr a kúria mellett szőlőjén kívül más majorságot nem tartott; a kúria telki járandóságai (szántóföld, rét, legelő) a jobbágyok földjei között szétszórtan feküdtek. Bogdányban azonban három tilalmas erdőt magának tartott fenn. 9 4 92 KÁROLYI, 1882-1897. IV. 282. 93 KOMÁROMY, 1901. 153-156. 94 SZSZBML, IVA. 1. Fasc. 55. No. 24. 1637.; Fasc. 118. No. 117. é. n.
