Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

megérte a középkor végét, és nem kevés akadt köztük, amely közel félévezredes múltra tekinthetett vissza.35 A jobbágyfalvak lakóinak életmódjára, építkezésére csupán szórványos adataink vannak, és ezekből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Egy 1387-ből származó peresetből tudjuk, hogy egy ajaki jobbágy háza fából épült; másik per szerint az ilyen faházat négyökrös szekéren el lehetett szállítani. A jobbágy házában kemence is volt; a ház, mérete szerint, 10 ölnyi is lehetett.36 A falvak nagy tömegéből már a XIII. században kezdett kiemelkedni három hely: Kisvárda, Nagykálló és Nyírbátor, hogy a XIV. századra mint vásárközpontok, mezővárosi rangra emelkedjenek. A XV. században mellettük még öt másik helyről is van említés, mint olyanról, amelyet oppidum névvel neveznek. Az első itteni mezővárosok már a kora középkorban kialakult főforgalmi útvonalak mentén, nagybirtok-központokban keletkeztek; a Várdai, a Kállay és a Báthori család érdemei jutalmazására királyi adománylevéllel kaptak árumegállító jogot, heti, majd országos vásártartásra szabadalmat. Azonban mindhárom esetben a jogi elismerést már legalább egy évszázados spontán gazdasági fejlődés előzte meg. Az oklevél már a fennálló gyakorlat jogi szentesítése volt. Kisvárda mezővárosi fejlődésének kezdeteit oklevéllel nem tudjuk rögzíteni. Oklevelet csak a XV. század utolsó harmadában kapott, de már 1337-ben I. Károly parancsára Zemplén megye azt jelentette: olyan régi idő óta, ameddig az ember emlékezete ér, már szokásban volt, hogy ott a hét minden szerdáján vásárt tartottak.37 Ezt a gyakorlatot Mária királyné 1393-ban kiadott oklevele szentesítette. Újabb 60 év múlva Várdai István patai főesperes - későbbi kalocsai érsek - kérésére V. László Szt. Tamás napját (dec. 21.) megelőző és követő napokra Szt. László, másként Kápolna utcán tartandó országos vásárra adott kiváltságlevelet^ Várdai István 1468-ban kiadott oklevelében - lényegében ez Kisvárda első rendtartása - a mezőváros polgárait kivette a földesúri tisztek bíráskodása alól. Ettől kezdve pereiket saját választott bírájuk és esküdteik előtt kellett kezdeniök, a földesúr csak a fellebbezés jogát tartotta meg magának. Az ez időben folyt várépítés erősen megterhelte a város lakóit. Ezért Várdai István rendelkezése alapján az építés befejezése után munkát és őrséget a várhoz adni nem tartoznak, csupán tűzifahordást teljesítenek. 35 ZICHY, 1871-1931. XII. 344-364.; A XV. századi foglalkozásokra és fluktuációra: MEZŐ, 1970. 29-30. 36 Zs, 1951-1958. I. 21., 265., 5034., 5535. reg. 37 ZICHY, 1871-1931. I. 521. 38 Uo. II. 171., 173.; IV. 515.; IX. 346.