Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

NYÍREGYHÁZA

Nyíregyháza és a város régi határából alakult községek (1952) A további iparfejlesztésnek azonban két súlyos - nagyrészt a múltból öröklött - problémával kell szembenéznie. Az egyik a város közművekkel (vízvezeték, csatorna és útburkolás) való ellátásának hiánya, a másik a városrendezés, a lakáskérdés és a közlekedés korszerű megoldása. Nyíregyházának nincs egységes vízvezeték hálózata. A lakosság vízellátását 350 fúrott kút, az emeletes házakét pedig házi vízmű biztosítja. A létesítendő élelmiszeripari üzemek erősen vízigényesek. E célra már évek óta folyik a vízműtelep létesítése. Ám az ez évben meginduló vízszolgáltatás az ipari üzemek igényeinek kielégítésén kívül a most kialakulóban levő, több szintű lakóházakból álló negyedek vízellátását csak részben biztosítaná. Az energiaellátás és a jövő iparosítása szempontjából helyi viszonylatban nagyon jelentős lenne a város alatt elhúzódó, az erdélyi gázmezőket a borsodi iparvidékkel összekötő távvezeték elágazásának bekapcsolása. A közművesítést nagyon megnehezíti a város területének laza beépítése és a lakott területek nagysága. A külső övezetekben - a szorosan vett tanyavilág kivételével - 1960-ban az összes lakosság egyötöde élt. Még a város belső részeiben is hézagos utcarendszerben épített nagy teleklábakon szétterpeszkedő, de kicsiny földszintes és jórészt kertes lakóházak negyede elavult, tatarozásuk nem fizetődik ki. Ma Nyíregyházán egymás közvetlen szomszédságában állnak a falusias - imitt-amott nádfedeles - lakóházak és a modern, több szintű háztömbök. Az utcahálózat nagy része burkolatlan. A város délnyugati és keleti oldalán kialakulóban levő korszerű városrész már a modern városrendezés és utcahálózat