Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
NYÍREGYHÁZA
A régi Nyíregyháza lakosai ekkorra már szabadalmas jogállásukat elvesztett hajdúk voltak. Elképzelhető, hogy Károlyi nemigen kedvelte őket. A gróf állandóan személyesen érdeklődött a telepítés sikere iránt - mondja az elbeszélés. „ Csodálatos az a mód, ahogy a telepítő grófnak tetszett az az előrehaladás, amit napról napra tapasztalt az idesereglett lakosok között. Azokat a még csak hitvány paraszti házaikban gyakorta meglátogatta, nem irtózott őnagysága szlovák nyelven társalogni, amikor kék vagy zöld selyem magyar ruházatában köztük megjelent. " Károlyi érdeklődése később sem lankadt, állandóan foglalkoztatta a szlovák telepesek sorsa. Hogy a megtelepülés minél sikeresebb legyen, meghagyta, hogy „a régi lakosokat űzzék ki (ezek hajdúk!), azok lakóházait foglalják el az új telepesek, vagy pedig ha jobban tetszik, a határ más helyein építsenek házat maguknak". A régi lakókat kiűzték, az elhagyott házakba betelepedtek. Annyira biztatta őket a földesúr a régiek elűzésére, hogy rávette őket a régi lakók terheinek átvállalására, hiszen amúgy is adómentesek voltak az első három esztendőben - és ezek vállalták is. Az új telepesek kivétel nélkül evangélikusok voltak, saját nemzetségükhöz tartozók befogadását nem akadályozták, hogy annál inkább egyetlen közösséggé olvadjanak össze. Ez az összeforradás így sem ment egészen könnyen. Megint csak idézem a krónikást: „mivel különböző erkölcsű és szokású emberek gyűltek itt össze, bárki könnyen elképzelheti, milyen munka és bölcsesség kellett egybeolvadásukhoz, mert hiszen semmi más, csupán a nyelvük és a vallás egyesítette őket". A vallás és vallásgyakorlat ebben az időben egy közösség számára életfontosságú tényező volt. A vallás volt a közösség összetartó kerete, a vallásgyakorlat szabadsága a jobbágyok számára elérhető szabadság maximuma. A telepítő gróf ugyan biztosította az evangélikusok szabad vallásgyakorlatát, mégis 3 esztendeig úgy látszott, hogy nem sikerül megtartani őket Nyíregyházán, elsősorban azért, mert az általa biztosított szabad vallásgyakorlat ellenkezett a hivatalos állami politikával. Úgy látszott, hogy 1757-re feloszlik az egész település. A szabad vallásgyakorlat elleni akciót a római katolikus esperes és az egri érsekség indította. Az okot megmondja az annales: „Az egész kavarodás abból keletkezett, hogy a szarvasiakat és Markó Györgyöt bevádolták, mivel megválasztották Vandlik Márton tisztelendőt, aki mindenféle egyházi tisztet ellátott, és annyira akadályozták őket a vallás szabad gyakorlásában, hogy maga a lelkész is egy darabig őnagysága, Károlyi védelme alatt rejtekhelyen lappangott, míg a helyzet javulásának reménye felcsillant. " Károlyi a hivatalos egyházpolitikával is szembeszállott. „Őnagyságának vannak olyan levelei, melyekben a jövevényeket a szentírásból vett ékes szavakkal vigasztalja és inti türelemre" - mondja a krónikaíró.
