Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

NYÍREGYHÁZA

Az első ilyen, az uradalmi majorok területén kialakult tanyaközségek 1949-ben: Aporháza (később Aporliget) 702 lakossal, Kálmánháza 1763 lakossal, Nyírszőlő 397 lakossal, Ömböly 315 lakossal, Terem 1279 lakossal. A nyíregyházi határból átcsatolt tanyabokrok és uradalmi majorok területének egyesítése által 1952-ben jöttek létre: Nagycserkesz 2037 lakóval, Nyírtelek 1763 lakóval. E 60 községben a külterületi lakók száma 1950-ben 68 052 lélek volt, az összes népesség 17,70 %-a. Nagy többségük 100-nál több lakosságú külterületi lakott helyen élt. 100-nál nagyobb népességű helyen 63 098 lélek, 100-nál kisebb népességű helyen 4 954 lélek. Az 1960. évi népszámlálás szerint ugyanazokban a községekben már csak 44 341 lakos élt külterületen, az összes lakosság 12,17 %-a. Ezek közül: 100-nál nagyobb népességű helyen 43 182 lélek, 100-nál kisebb népességű helyen 1 159 lélek lakott. Változott a népesség foglalkozás szerinti összetétele is, mert 1960-ban a keresők összes száma 26 059 volt, és a mezőgazdasági keresőként csak 20 208-at tüntettek fel. A nyíregyházi tanyavilágban még nagyobb lett a változás, ugyanis 1960-ban a külterületen lakó 7977 keresőnek már valamivel több mint a fele, 4515 foglalkozott mezőgazdasággal. A nyírségi tanyás települések szerkezete és funkciója az 1945 óta eltelt nemzedéknyi idő alatt lényeges változáson ment keresztül, de a folyamat, úgy tűnik, még több évtizeden át fog tartani.