Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

NYÍREGYHÁZA

A paraszttanya - ez áll a nyíregyházi tanyákra is - a XIX. század közepe előtt a birtokosa számára csak ideiglenes szállás (erre utal a neve is), ahol a nyári munkák idején tartózkodnak, vagy a téli időszakban az állatok teleltetésével foglalkozó cselédek, családtagok éltek. A föld birtokosa a városi házában lakott, az volt a gazdálkodás központja, a gazda állandó lakóhelye. A szállás csak üzemhely volt. A nyíregyházi szállások azonban településformájuk által különböztek - és máig is eltérnek - az Alföld más táján ismert tanyarendszertől, annak ellenére, hogy a betelepülő szlovák nyelvű, tirpák lakosok átvették a magyar elnevezést is. Az Alföld tanyás településű területein ugyanis az a szokás alakult ki, hogy a művelés alá fogott határrészeket már a XVIII. század elejétől fogva szabályos, mérnökileg kimért, a mezőváros központja felé irányuló dűlőutakkal nagy parcellákra tagolták, és az egyes birtokosok részeit a dűlőutakra merőleges, téglalap alakú testekben hasították ki. A dűlőutakra felfűződő szabályos parcella közepén - általában az utaktól kissé távolabb - építette ki minden birtokos a saját szállását, amelyet a XIX. század eleje óta inkább már tanyának neveztek. Tamás bokor Jelmagyarázat: 1 lakóépület, 2 gazdasági épület, 3 szántóföld, 4 kert