Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
elősegítették Borsa Kopasz nádor leverését a debreceni csatában, birtokaik pedig a zavaros években a hűtlenektől a királyhoz való hűségük miatt sok kárt szenvedtek. Ezért a király felhatalmazta őket, hogy akár Ecsed mocsarai között, akár másutt, ahol uradalmukban alkalmas helyet találnak:Várat vagy erősséget építhessenek kőből vagy fából, amint nekik eresebbnek tetszik, és ezt az erősséget örök emlékezetül Hívségnek nevezhessék. " Az új vár nem bizonyos, hogy a korábban már meglevő Sárvár helyén épült fel. Egy évtized múltán azonban bizonyosan állott a későbbi Ecsed vára, amely azonban csak a XVI. század első felének zavarai között épült ki némileg korszerű erősséggé, hogy majd a XVII. században, egészen a szatmári békéig, mind katonailag, mint politikailag nagyobb szerephez jusson. 23 A XV. században még esik említés néhány várról (castrum vagy castellum), de keletkezésük körülményeit nem ismerjük. Ilyenek Gelénes, Ibrány, Matolcs és Rozsály. Ebben a korban egyiknek sem volt szerepe, sem jelentősége. 24 Szabolcs megye egyetlen korszerű vára a XV században kétségtelenül Várda volt. Ennek építési körülményeit is ismerjük. Az okleveles adatok hézagait az utóbbi évtizedekben folytatott feltárások segítették kitölteni. Az építés kezdeményezője Várdai István - akkor már kalocsai érsek -, aki az osztatlan családi birtok központjában nemzetsége birtokainak és érdekeinek védelmére kezdte építeni kőből és téglából a két sarkán két lakótoronnyal erősített, kétszintes épületet. Némi nyom utal arra, hogy a családnak már volt itt valamiféle megerősített kastélya, mert 1400-ban Várdai Pelbárt és testvérei Zsigmondtól kaptak engedélyt Várdán vagy máshol vár építésére - és 1451-ben van is szó a család itteni váráról. Ha volt is valamely szerény méretű kastély, annak nyomait az 1465-ben megkezdett építkezés eltüntette. Várdai érsek 1465-ben 100 aranyat küldött sógornőjének: vetessen meszet és téglát rajta, hogy a jövő nyáron az építést megkezdhessék. Annak ellenére, hogy sok költsége volt, 1469-ben újabb 200 aranyat küldött, hogy a munka meg ne szakadjon. Az építkezésre a Várdán lakó esperes ügyelt fel. Annak elszámolásából tudjuk, hogy az építőkövet Helmecről szállíttatták, a fuvarozást a várdai lakosok, a munkát napszámbérben fizetett lakatosok és ácsok, a várhoz szolgáló familiárisok s majorsági cselédek végezték. A vár épületének fenntartása a 23 1334: AO, 1879-1920. III. 60.; 1354: uo. VI. 164. 24 Ezek felsorolva: CSÁNKI, 1890-1913. 443., 466., 505.; Gelénes Upori László birtoka volt, castellumát az 1471:. szerint le kellett rombolni. Ibrány egy része a XIV. század első harmadában a királyra szállott, a királyi birtokon épült a földvár, vízzel körülvett szigeten, 1463-ban már állott, 1470ben kastélynak nevezték, várnagyát is ismerjük: ZICHY, 1871-1931. X. 280-281.; XI. 50-52.; Matolcs a Matolcsi, másként Matucsinai (Matucsnai) család birtoka volt, 1395-ben castrumát említik, 1447-ben ennek is ismerjük a castellanusa nevét: CSÁNKI, 1890-1913. A rozsályi kastély építése a XV. század második felére tehető, a rozsályi Kun család birtokközpontjaként, lényegében vízárokkal körülvett kúria lehetett.
