Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

kőfal fölé. Az építőmesterek nevét a torony gombjába helyezett felirat tartalmazta, sajnos azonban ezt a jegyzőkönyvben nem jegyezték felJ3 A templomkert eleinte sövénnyel, később palánkkal volt felkerítve. 1791-ben azonban az egykori palánk helyére egyes részleteiben ma is meglevő kőkerítést emelték három nagyobb és egy kisebb kapuval, a négy sarkán egy-egy köralaprajzú, boltíves saroktoronnyal. A tornyok sohasem szolgáltak védelemre, már építéskor is magtárnak szánták őket és fennállásuk alatt bennük tartották az egyház, a lelkészek és a tanítók gabonajárandóságát. A kőfal déli oldalán a kapu még ma is az eredeti állapotot őrzi, bár erősen romladozóban van, az egykori barokkos jellegű vonalvezetése ma is felismerhető. E déli bejárat két oldalán ma is látható kulcsos lőrések szintén ebből az időből valók. A templomot körülvevő bástyás kőfal tehát aránylag késői eredetű, a helység régebbi, szabad hajdú jogállásának emlékeztetőjeként, tudatos historizálásnak köszönheti eredetét. A környező hajdúvárosokban ebben az időben még mindenütt megvoltak az ilyesféle, templomerőd jellegű építmények; ma már csak Hajdúdorogon és Hajdúszoboszlón látható az egykori templomkerítés némi maradványa. Egyelőre a hajdúvárosok templomerődszerű kerítésének keletkezési kora tisztázatlan, csupán annyi bizonyos, hogy a hajdúszoboszlói templom védőfala a XVIII. század első éveiben már állott. Annyi azonban bizonyos, Büdszentmihályon ez a templomkerítés a XVIII. század végén épült, akkor, amikor már védelmi jelentősége nem volt, s amikor a város egykori szabad hajdúvárosi jogállását már régen elvesztette. Az egykori katonai szervezet és szabadparaszti állapotnak ebben az időben már csupán az emléke és a településnek tizedekre való beosztásának rendje élt. Lehet, hogy nem járunk messze az igazságtól, ha feltesszük, hogy a hajdúvárosokhoz hasonló templomerőd építésével az egykori szabadabb állapot emlékét kívánták emlékezetben tartani. A kőkerítés északkeleti és északi részét, a sarkon álló magtárral 1907-ben, a délnyugati a mai iskola felőli részét az északnyugati sarkon álló toronnyal 1912-13-ban bontották el, s akkor húzták helyette a ma is álló kovácsoltvas kerítést. 14 A kőkerítésen az elbontott főbejárat kapuját szamárhátíves orom koronázta, a két vállpilléren egy-egy rokokó jellegű faragott kőrózsa állott. Ezek a kőrózsák ma is megvannak. A templom belső berendezésének készítési idejére a jelenlegi rendelkezésre álló feljegyzések semmiféle támpontot nem nyújtanak. A ma meglevő szószék kétségtelenül az 1780-as évek után keletkezett, faragott díszei határozottan a XVIII. század végére utalnak. Koronája egyszerűbb kivitelben a debreceni ref. kistemplom 1792-ben készült szószékének koronájára emlékeztet. '3 Egyh. prot. 1790. 206.; SÖRÉS, 1887. 125. 14 Egyh. prot. 1791. 207.; Gombás András közlése, aki gyermekkorában még épségben látta.