Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
negyedikbe a protocollum lapszáma, az acta, fasciculus és numerus jelzete, az ötödikbe az év és a hatodikba a megjegyzés kerül, főleg azoknál az iratoknál, ahol az év és a tárgy közelebbről nem állapítható meg, 6. a politikai jellegű iratokhoz tárgyi (elenchus nominális), a többiekhez névés tárgy lajstrom készül, 7. a metalis iratok lajstromozásánál az azonosítás érdekében a szomszéd birtokos, vagy helységek neve is feltüntetendő. A tervezet végén Schemberger még megjegyezte, hogy az oklevelek és akták felzetein az elenchus betű- és számjelét, az acta politica sorozat iratain az elenchus vezérszavát is feljegyzi. Az oklevelek és sérült akták lemásolására azonban nem kötelezte magát.20 A rendezés során lényegében mégis csupán két sorozatot alakított ki, egyikbe a jegyzőkönyveket, a másikba az aktákat sorolta be időrendben. Az akták tárgyi szétválasztását a tervezett öt sorozatra nem végezte el. Mivel 1699-ig egy-egy évből kevés aktája volt, egy-egy fasciculusba több év iratait is besorozta, de 1700-tól kezdve minden egyes év aktái a soron következő számot kapták fasciculus jelzetül. (Pl. 1700-ik év az l-es, az 1710-es all. fasciculusba került.) Schembergernek a rendezésnél követett eljárását is ismerjük. Előbb a jegyzőkönyvek szétszórt lapjait szedte időrendbe, a hiányokat pótolta is. Aztán a halomban heverő iratokat előbb évrendbe állította, a pereknél az összetartozó iratok több évjáratát egyesítette, minden egyes önálló iratról cédulákra részletes regesztát készített, a regeszta cédulákat az iratokban szereplő néven, vagy tárgyi rendszó alapján alfabetikus rendbe rakta, a cédulák betűjelét vagy a tárgyi rendszót az akta külzetén feljegyezte. A tervezett öt acta sorozatból valóságban csak kettő lett: a) a jegyzőkönyvek és b) az akták sorozata. Az aktákat tartalmuk szerint: 1. Acta politica, 2. Acta judicialia és 3. Acta criminalia állagokra bontotta. Az elsőbe az általános igazgatási és politikai jellegű iratok; a másodikba az Acta personalia és Acta civilia; a harmadikba a büntetőügyek iratai vannak besorolva. A három állag mégis egy egységes sorozat, mert az iratok nincsenek elkülönítve, a fasciculusokba folyamatos sorszámok alá vannak beosztva, de az egyes állagokról különböző időben - különböző jellegű lajstromkönyv készült. Elsőnek az Acta politica három kötetnyi Elenchus nominálisai készítette el. Ebben az iratokat tárgyi vezérszavak alá osztotta be. Jóval később, csak a 80-as évek elején kezdte meg a polgári pereket tartalmazó Elenchus rerum judicialium tíz kötetének írását, amelynek elkészülte után fogott hozzá a Judicialiához tartozó Cathalogus familiarum és Elenchus locorum két-két kötetének összeállításához. Ezekben már nem jegyezte fel az iratok kivonatát, csupán az Elenchus judicialium megfelelő betű- és számjelét. 20 Uo. Fasc. 26. No. 1. 1768.
