Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

átalakulása a liberális elvekhez képest mennyire volt képes népképviseleti jellegűvé átalakítani a megyei önkormányzati testületet, a közgyűlést. Utaltam rá, hogy a valódi széleskörű népképviseletről azért nem lehet szó, mert a cenzus és a virilizmus miatt igen jelentős - egyébként választásra jogosult - társadalmi réteg számára az aktív választójog elérhetetlen volt. A cenzus vagyoni, életkori és nemek szerinti korlátokat állapított meg. Az egyenes adót nem fizetők, bizonyos korhatáron alul a nők nem gyakorolhatták ebbeli jogukat. A szűk körű vagyonos kisebbség a virilizmus révén sokszoros előnyt élvezett a nagy többséghez képest. Szabolcs megyében 1848-ban a választójoggal felruházottak száma 9154 volt, 1871-ben pedig 11 702 személy. Egy nemzedék alatt a növekedés 22 %, de ez csak a népesség számszerű gyarapodásának felel meg. A képviselet köre tehát nem tágult, a népesség 10-11 %-a gyakorolhatta állampolgári jogait.'6 Ismét más kérdés, hogy az ilyen módon létrejött igazgatási szervezet mennyiben felelt meg a korszerű közigazgatás igényének. A viták azt mutatják, hogy a szinte generációnként meg-megújuló reformkísérletek, a javítgatások az elvekhez képest nem sok gyakorlati eredménnyel jártak. 16 BALOGH, 1971. 228.