Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Az ősgyűlés úgy döntött, hogy az önkormányzatot a nemesi megyeinél szélesebb alapokra helyezik. III. Azt nem vonták kétségbe, hogy a főispán kinevezése az uralkodót illeti, de 1861. január 16-án Kállay Ödön radikális képviselő javaslatára kimondották, hogy az uralkodó által kinevezett főispán csak a megye közönsége jóváhagyása után foglalhatja el székét. Jármy Imre főispán ki is jelentette, hogy hivatalát nem másnak, csak a megye által adott megbízatásnak tekinti.5 A következő kérdés az volt, hogy kikből állhat a vármegye közönségét képviselő közgyűlés, illetve az azt helyettesítő második választmány. Úgy döntöttek, hogy az 1848-as állapot folytatásaként tagja lesz mindenki, aki még életben van az akkoriak közül. Kibővítik azonban valláskülönbség nélkül minden bevett felekezet papjaival, sőt még 48 tagot is választottak, politikai demonstrációként, ezek között volt még nyolc emigrációban lévő személy is. Az 1100 tagú választmány társadalmi összetétele nem változott, de az 1848as bizottmány 170 küldötte közül csak 56 került be és teljesen kimaradtak a községek által választott akkori tagok. Nyilván az sem véletlen, mert az új községi küldöttek választásánál nem csak az egyes faluk lélekszáma szerint szabták meg a küldöttek számát, hanem gondosan vigyáztak a társadalmi összetételre. A nagyobbakból 300-400 lélek után engedtek egy-egy tagot, a kisebbekből 100-150 lélek után. A volt nemes és kevés jobbágyú falvak száznál kevesebb lélekszám után is választhattak egy küldöttet, a volt úrbéres falvakban ennek kétszereseháromszorosa kellett egy képviselő küldéséhez. íme két példa: Kiskálló volt nemes falu 187 lakosára nyolc küldött jutott, Egyek 2680 lakossal pedig csak hét küldöttet választhatott. A már említett Kállay Ödön meg is állapította, hogy a „megyék nem népképviselet alapján vannak szerkesztve, hanem a helységek küldötteiből és az egész privilegizált osztály által alakult ősgyűlés által választottakból állanak. "

6 1861. január 28-30 között a bizottmány megtartotta a tisztújítást, utána még több ízben ülésezett, de minden ülésen fogyott a jelenlévők száma. Működése alatt a kormány meg nem szűnő ellenséges intézkedései miatt a megválasztott tisztikart állandó felügyelet alatt tartotta, nehogy a törvénytelennek tartott intézkedéseket végrehajtsa. Két szakküldöttséget is neveztek ki, az egészségügy és népnevelés ügyének tárgyalására. Több alkalmi bizottság is működött, hogy az 5 Uo. 219. 6 Uo. 218.