Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

A XV. század folyamán az említett öt nemzetség családjainak birtoktömbje némileg bővülve állandósult. A bomlás csak a XVI., majd a XVII. században következett be, amikor a Várdai, a Csaholyi, valamint az ecsedi és somlyai Báthori családok kihaltak - és a nőági leszármazottakat illető hányad feletti részeket a királyi fiskus új családoknak adományozta. A XV században a kétségtelenül legnagyobb birtokosoknak az egymással rokonságban álló Báthori, Guthi és a Várdai családok számítottak. A mai megye területén a Báthori és a Várdai család kezén 50-55 egész falu és megállapíthatatlan számú rész-birtok volt. A Báthori-birtokok központja Nagyecsed, ahol vár is állott. A Várdaiak Kisvárdán a XV. században kezdték építeni várukat, az uradalomhoz 1571 -ben 15 egész falu és egy mezőváros tartozott. A közös ágból eredő, Beregben birtokos Guthi család ez idő tájt szerezte meg a rokon, kihalt Szalóki család birtokát, és így kilenc faluban lett földesúr. Kisvárda, a vár délkeletről A Kállay család és rokonsága Szabolcsban és Szatmárban a XV. században nem számított a nagybirtokosok közé. A gyakori osztozkodások miatt egy-egy család kezén két-három falu maradt, de Nagykálló mint mezőváros és a környékbeli falvak gazdaságilag és népességük következtében mégis kiemelték a Kállayakat a köznemesek sorából. Szatmár megyében a Csaholyi-uradalom 31 falujával - ebből akkor még alig egy-kettő lakatlan - a mai megye területén a legnagyobb uradalom. Annál is