Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Az ősgyűlés január 18-án „nagyszámú bizottsági tagok jelenlétében" közgyűléssé nyilvánította magát és a megyei tisztújítást január 28-ra tűzte ki. A főispánt utasították, hogy a bizottmányi tagoknak névvel és a megye pecsétjével ellátott igazoló jegyeket adjon ki. A választás gyorsabb lebonyolítására a főispán elnöklete alatt egy 16 tagú jelölő választmányt alakítottak, ennek tagjai magukat nem jelölhették, „ de a kormányzó megyei bizottmánynak jogában álland, a kijelölő választmány tagjai közül", sőt a választmány által nem jelöltekből is bárkit megválasztani. „ Mivel az ifjabb nemzedék a gyakorlati élet iskoláiból amelyeknek teréül a megyei és országgyűlési tanácskozási termek szolgáltak, több mint egy évtizeden át le lévén szorítva... az irányt adó utasítást nem nélkülözheti", a kor által megkívánt megyei igazgatás és ügyvitel kidolgozására a főispán elnöklete alatt egy 13 tagból álló bizottságot küldtek ki. Ennek tagjai nagyobbrészt már az 1848 előtti nemesi megyében, kisebb-nagyobb választott tisztségeket viseltek. A bizottságnak a javaslatát a január 18-i közgyűlésig kellett volna elkészítenie.

33 A tisztújító közgyűlést január 28-30. között meg is tartották. Az első napon az ősgyülésen kifejtett elvekhez képest, hogy „ csak képességgel bíró egyének választhassanak hivatalra ", közfelkiáltással megválasztották a két alispánt, a főjegyzőt, a két aljegyzőt, a főügyészt és 3 alügyészt. Ezeket a következő napon a hivatalba be is iktatták, aztán a közgyűlés folytatólagosan megválasztotta a többi tisztviselőket: 2 pénztárnokot, 4 alpénztárnokot, 1 számvevőt, 1 levéltárost, 4 főszolgabírót, 12 szolgabírót, 16 esküdtet, 8 csendbiztost, 2 főorvost, 4 járási orvost, 2 mérnököt és 1 várnagyot. A megye igazgatásban a 4, egyenként négy szakaszra osztott főszolgabírói járást visszaállították. A megye tényleges tisztikara tehát 67 választott tisztviselőből állott. Ezek mellett azonban 20 tiszteletbeli aljegyzőt, 1 mérnököt és 48 esküdtet is választottak. Hogy az új tisztikar a választás előtt hangoztatott kívánalomnak, hogy ti. csak megfelelő képességgel és jártassággal rendelkezők választassanak meg, mennyiben felelt meg, nem tudjuk eldönteni, de a névsorból kitűnik, hogy a választott hivatalnokok többsége az egykori nemesek közé, a két alispán pedig éppenséggel a legnagyobb birtokosok közé tartozott.

34 A választott tisztikar és igazgatási szervezet működését a második bizottmány az elsőnél szorosabb felügyelet alatt tartotta. Ennek okát nyilvánvalóan azzal magyarázhatjuk, hogy a központi kormányhatalom egy pillanatig sem szűnő ellenséges beavatkozását még a szorosan vett önkormányzati ügyekben is, csak 33 Uo. Bkgy.jkv. 9-11. sz. 1861. jan. 18. 34 Uo. 1861. január 28-30. Ez a közgyűlés választotta főjegyzővé Böszörményi László (1824-1869) ügyvédet, aki később képviselőként részben ezen az országgyűlésen, részben az 1865-69-i országgyűlésen a szélsőbaloldal egyik alakja volt, akit Kossuth leveleinek közléséért mint izgatót elítéltek, és a börtönben halt meg.