Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Ajanuár 16-ra, az 1848. XVI. tc. alapján Nagykállóba összehívott ősgyűlésen - amelyet a megjelentek nagy száma miatt a ref. templomban tartottak - hozott határozatok még mindig a decemberi hangulatot tükrözik. Meglátszott ez a kor­mány által kinevezett főispán megnyitóján, az eskü szövegén és a hozott határo­zatokon egyaránt. Jármy Imre - aki megyebeli, nem túlságosan nagy birtokú ne­mes volt - főispáni beszédében kiemelte, hogy a „főispáni hivatalt a megye jó­váhagyása reményében " fogadja el. Ezzel bizonyos mértékben az 1848-as előd­jének, Dégenfeld Imrének példáját követte. Jármy azt is hangsúlyozta - ellentét­ben a kormány intencióival -, hogy a visszaállítandó megyei önkormányzat ha­táskörének megállapítása „nem a főispáni hivatalra, hanem a megye alkotmá­nyos polgárainak közönségére tartozik". E tekintetben számára az 1848-as tör­vények az irányadók, hivatalát semmi másnak, csak a megye által adott megbí­zatásának tekinti. Az esküt is úgy tette le, hogy „Szabolcs megye kormányát a haza törvényei szerint vezeti ". Az ősgyűlés határozatilag kimondotta, hogy a főispán kinevezését és az esküt tényként tudomásul veszi, de mivel a jelenlegi kormányt törvényesnek nem is­meri el, csak a főispán személyére való tekintettel járul hozzá az elnöklete alat­ti tanácskozáshoz. Az októberi diploma törvénytelenségének és az 1848-i alkot­mány törvényességének kijelentése után tudomásul vették azt is, hogy a megyei önkormányzat és a közeljövőben megválasztandó országgyűlés az alkotmányos jogokat gyakorolni fogja. 29 Az ősgyülés, miután elvként leszögezte, hogy a megyei önkormányzatot az 1848. évi XVI. tc. értelmében kívánja helyreállítani, azonnal rátért a megyei kö­zönséget képviselő választmány megalakítására. A munka meggyorsítása érde­kében a főispán javaslatára mind a hét választókerületbe kineveztek egy-egy küldöttséget, amelyek utóbb egyesülve egyetlen jelölő bizottságot alkottak és az néhány órai tanácskozás után a bizottmányi tagokként javasoltak névsorát bead­ta. Ezt az ősgyűlés tagjai egyhangúlag elfogadták, de kiegészítették azzal, hogy „ bármely bevett vallású lelkészek minden helységekből a bizottmányhoz tagokul megválasztatnak és akkor is teljes jogú tagok, ha nevük a jelzett névsorban nem szerepel ". Az ősgyűlés még a megye 18 községéből 26, név szerint megnevezett tagot - köztük 6 kétségtelenül nagybirtokos - külön, személy szerint beválasztott a 29 SZSZBML, IV. B.253. 1. k. 1861. jan. 16. - szept. 2. A főispán később is igyekezett a jegyzőkönyv­ben lerögzített elvnek megfelelően viselkedni. Szeptember 2-án a kancellár hozzá intézett körle­velét a főispánok részére kiadott utasítások érvényesítésére a megyei költségvetés jóváhagyás vé­getti felterjesztésére, az országbírói értekezlet határozatainak vita nélküli érvényesítésére, és az adóbehajtás elősegítésére bemutatta a megyei bizottmánynak. A megyebizottmány elismeréssel adózott a főispán eljárásának, aki az elnöki hatáskörben elintézhető ügyekhez is hozzájárulását kér­te, de a kancellária rendelkezéseit, mint törvénytelen kormányhatóságtól érkezett utasítást, tárgya­lás nélkül elvetette. Uo. Bkgy. jkv. 1861. szept. 2. 1235. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents