Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
Ajanuár 16-ra, az 1848. XVI. tc. alapján Nagykállóba összehívott ősgyűlésen - amelyet a megjelentek nagy száma miatt a ref. templomban tartottak - hozott határozatok még mindig a decemberi hangulatot tükrözik. Meglátszott ez a kormány által kinevezett főispán megnyitóján, az eskü szövegén és a hozott határozatokon egyaránt. Jármy Imre - aki megyebeli, nem túlságosan nagy birtokú nemes volt - főispáni beszédében kiemelte, hogy a „főispáni hivatalt a megye jóváhagyása reményében " fogadja el. Ezzel bizonyos mértékben az 1848-as elődjének, Dégenfeld Imrének példáját követte. Jármy azt is hangsúlyozta - ellentétben a kormány intencióival -, hogy a visszaállítandó megyei önkormányzat hatáskörének megállapítása „nem a főispáni hivatalra, hanem a megye alkotmányos polgárainak közönségére tartozik". E tekintetben számára az 1848-as törvények az irányadók, hivatalát semmi másnak, csak a megye által adott megbízatásának tekinti. Az esküt is úgy tette le, hogy „Szabolcs megye kormányát a haza törvényei szerint vezeti ". Az ősgyűlés határozatilag kimondotta, hogy a főispán kinevezését és az esküt tényként tudomásul veszi, de mivel a jelenlegi kormányt törvényesnek nem ismeri el, csak a főispán személyére való tekintettel járul hozzá az elnöklete alatti tanácskozáshoz. Az októberi diploma törvénytelenségének és az 1848-i alkotmány törvényességének kijelentése után tudomásul vették azt is, hogy a megyei önkormányzat és a közeljövőben megválasztandó országgyűlés az alkotmányos jogokat gyakorolni fogja. 29 Az ősgyülés, miután elvként leszögezte, hogy a megyei önkormányzatot az 1848. évi XVI. tc. értelmében kívánja helyreállítani, azonnal rátért a megyei közönséget képviselő választmány megalakítására. A munka meggyorsítása érdekében a főispán javaslatára mind a hét választókerületbe kineveztek egy-egy küldöttséget, amelyek utóbb egyesülve egyetlen jelölő bizottságot alkottak és az néhány órai tanácskozás után a bizottmányi tagokként javasoltak névsorát beadta. Ezt az ősgyűlés tagjai egyhangúlag elfogadták, de kiegészítették azzal, hogy „ bármely bevett vallású lelkészek minden helységekből a bizottmányhoz tagokul megválasztatnak és akkor is teljes jogú tagok, ha nevük a jelzett névsorban nem szerepel ". Az ősgyűlés még a megye 18 községéből 26, név szerint megnevezett tagot - köztük 6 kétségtelenül nagybirtokos - külön, személy szerint beválasztott a 29 SZSZBML, IV. B.253. 1. k. 1861. jan. 16. - szept. 2. A főispán később is igyekezett a jegyzőkönyvben lerögzített elvnek megfelelően viselkedni. Szeptember 2-án a kancellár hozzá intézett körlevelét a főispánok részére kiadott utasítások érvényesítésére a megyei költségvetés jóváhagyás végetti felterjesztésére, az országbírói értekezlet határozatainak vita nélküli érvényesítésére, és az adóbehajtás elősegítésére bemutatta a megyei bizottmánynak. A megyebizottmány elismeréssel adózott a főispán eljárásának, aki az elnöki hatáskörben elintézhető ügyekhez is hozzájárulását kérte, de a kancellária rendelkezéseit, mint törvénytelen kormányhatóságtól érkezett utasítást, tárgyalás nélkül elvetette. Uo. Bkgy. jkv. 1861. szept. 2. 1235. sz.