Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

intézkedést igénylő rendelkezések végrehajtására a meghatározott időközökben ülésező, még oly kis létszámú testület is, az ügyintézés lassúsága miatt alkalmatlannak bizonyult. A bizottmány összessége, a jegyzőkönyvek fennmaradt tanúsága szerint egyévi fennállása alatt még fontos ügyekben sem intézkedett érdemileg közvetlenül. Az elvi állásfoglalást igénylő ügyekben minden esetben bizottságokat küldött ki. A rögtöni intézkedést kívánó ügyeket az első alispán ügykörébe utalta, aki a tett intézkedésekről utólag számolt be a bizottmánynak. A küldöttségek hatáskörben sokszor a megyebizottmány fölé is nőttek, az határozataikat, intézkedéseiket legtöbb esetben módosítás nélkül, vagy csekély változtatással, utólag mindig jóváhagyta. A küldöttségek hatáskörét az ügy természete határozta meg, pontos körvonalazás az állandóan változó helyzet miatt amúgy sem lett volna lehetséges. A küldöttségek között a legjelentékenyebb munkát a honvédelem szervezésével foglalkozó választmány végezte. Ennek első formája még 1848 júniusában keletkezett, ezt a választmányt a nemzetőrök alkalmasságának felülvizsgálatára és családi körülményeinek igazolására hozták létre. Egy elnökből és három tagból állott, a három tag egyike orvos volt. A nemzetőri küldöttséget mihamar felváltotta a másodalispán elnöklete alatt működő, az önkéntes nemzetőrség toborzását végző 7 tagú választmány, majd a hadsereg toborzására felállított összeíró küldöttség. Ez utóbbi elnöke az időközben kormánybiztosnak kinevezett főispán lett, és a 32 toborzó körzetben ugyanannyi, 4-4 tagból álló bizottságot állítottak fel.u A hadi helyzet súlyosbodása következtében 1848. december 4-én a megyebizottmány megalakította a megyei honvédelmi bizottmányt. Elnöke az első alispán, 4 tagját és egy tollvivőjét azonnal kijelölték. E bizottmány hatáskörét „a honvédelem és ezzel kapcsolatban levő tárgyakra teljes hatalommal, felelősség terhe alatt kiterjesztvén, az általuk hozandó határozathoz legalább 3 tagnak jelenléte múlhatatlanul megkívántatik". A honvédelmi bizottmányt egy hónap múlva még 5 taggal kibővítették, elnökségét a főispánra bízták, feladata volt a honvédség személyi és anyagi kívánságai teljesítése mellett a nemzetőrség helyébe lépő állandó őrsereg felállítása és megszervezése. A kibővített bizottmány határozata szerint fel is állított egy önkéntes jelentkezőkből tervezett 300 főnyi lovas és 100 főnyi gyalogos portyázó őrsereget. A december 4 - március 6. között végzett működését pontosan ismerjük, mert a napról-napra tett intézkedései a levéltárban megtalálhatók.

15 A megyebizottmány másik bizottsága az adó-kirovó küldöttség 1849. március 5-én alakult meg, azonban nemcsak ezzel a tárggyal, hanem Szemere 14 Uo. Közgy. jkv. 1848. (LII/2.) 652., 720., 729. sz. '5 Uo. 1848. (LII/2.) 1171.; 1849. (LUI.) 1284., 1288.; 49. cs. 84. d. 1849.