Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Szabolcs megye első bizottmánya május 4-én „az 1848. éviXVI. törvénycikk 2. §-a értelmében megjelent futólag betoldva: „összehívott") községi képviselők jelenlétében tartott közgyűlésen" alakult meg. A szűkszavú feljegyzésen kívül sem a jegyzőkönyv, sem pedig az iratok nem adnak felvilágosítást az alakulás körülményeiről. Még azt sem tudjuk biztosan, ezen az ülésen hányan jelentek meg. 7 A következő, május 22-i ülésen 65 név szerint felsorolt tag neve után a meg­jegyzés: „és többek jelenlétében", arra enged következtetni, hogy a felsoroltak­nál többen is voltak jelen. 8 A június 19-i ülésen 75 név szerint említett tag után még mindig ott a meg­jegyzés: „és több bizottsági tagok", de a 75 névből csak 36 azonos a május 22-i ülés névsorában szereplőkkel, az előző ülésen jelen voltak közül 29 itt már nem jelent meg, viszont a most jelenlevők közt 39 új tag tűnik fel. Talán nem téve­dünk, ha a szabolcsi megyebizottmány taglétszámát mintegy 100 főre becsüljük. A jegyzőkönyvi bejegyzésekből láthatóan azonban a bizottmány teljes létszám­ban soha sem ült össze. Júliustól kezdve a központi tisztviselőkön és egy-két szolgabírón s esküdtön kívül az üléseken más nem is igen voltjelen. 9 Az üléseket június 19-én hozott határozat szerint júliusban l-jén és 15-én, ké­sőbb pedig minden hónap első hétfőjén tartották, bár néhány alkalommal rendkí­vüli ülést is hívtak össze. 10 A bizottmányi ülések iránti fokozódó érdeklődés-hiány, véleményem szerint két okra vezethető vissza. Az egyik kétségtelenül összefüggésben állt a bizott­mány megalakulásának körülményeivel. Ez világosan kiderül Kisvárda mezővá­ros és Napkor község panaszából. 11 Kisvárda már május 7-én terjedelmes panasziratba foglalta, hogy a mezővá­ros lakossága által megválasztott és megbízólevéllel ellátott küldöttei május 4­én a közgyűlésen megjelentek és az ülés megnyitása előtt a központi választ­mányban kétszer is szóvá tették, hogy a XVI. tc. rendelkezései ellenére sem a közgyűlés, sem az állandó bizottmány megalakításával kapcsolatban vélemé­nyüket nem kérdezték meg, „ mivel ezen intézkedés a megjelenési határidő előtt a választmány által, hova képviselőik meg nem hívattak, terveztetett". A közgyű­lésen felszólalásra nem volt alkalom, és ugyancsak ott értesültek, hogy „ már vá­lasztmányilag az állandó megyei bizottmány előlegesen kineveztetett". Szerintük 7 SZSZBML, IV. A. 1. Közgy. jkv. 1848. (LII/1.) 810. sz. 8 Uo. 1848. máj. 22. 9 Uo. 1848. jún. 19. Az ülésen megjelent 75 tag társadalmi megoszlását tekintve: megyei tisztviselő összesen 40, nemes birtokos 10, ügyvéd 2, mezővárosi polgár 6 volt. A megyei tisztviselők kivétel nélkül nemesek voltak, 8 közülök nagyobb birtokú nemes. 10 Uo. IV. B. 102. Közgy. jkv. 1848. (LII/2.) 201. sz. 11 Uo. 48. cs. 646. d.; 48. cs. 712. d. 1848.; Közgy. jkv. 1848. (LII/2.) 51., 164. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents